Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 6 (155. szám) - A kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
856 pedig arról, hogy felfogásom szerint mi hiányzik ebből az anyagból, vagy mik hiányoznak ebből a dokumentumból. Ami a belső ellentmondást ille ti, az a büntető törvénykönyv jelenlegi szabályozásával van összefüggésben. Azzal kezdtem, hogy megdicsértem ennek a dokumentumnak a szemléletmódját. Ez a nemzeti stratégia négy célt fogalmaz meg, azt gondolom, hogy még sorrendiségében is olyan módon, ahog y az vállalható. Első helyen említi meg azt, hogy a társadalom váljon érzékennyé a drogkérdés iránt, hogy növekedjék a problémamegoldó képessége. Azt gondolom, hogy ez nagyon helyes. Második helyen említi a megelőzést, a fiatalok megóvását a drogfüggőségtő l; harmadik helyen pedig az érintettek kezelését, hogy segítséget kell nyújtani nekik is. Végül szóba hozza, hogy csökkenteni kell a drogokhoz való hozzáférés lehetőségét. Ezzel a szemlélettel tehát nincsen vitám. Az anyag nagyon fontos részének tartom, ah ol felidézik a szerzők, hogy milyen értelmezési keretekben lehet egyáltalán gondolkodni a drogproblémáról, felsorolva hat darab modellt, megemlítve közöttük a kriminalizációs modellt. A morális modell, a fertőzőbetegségmodell, lelkibetegségmodell, szocio lógiai modell mellett létezik egy olyan felfogás, amely a kábítószerfogyasztást lényegében bűncselekménynek tartja, speciális bűnöző magatartást feltételez ezzel összefüggésben, a bűnüldözés célja a visszaszorítás és az elrettentés kell hogy legyen. Amiko r felidézik ezt a szemléletet, akkor mellé írják, hogy a modell a megelőzés és a kezelés területe iránt nem érzékeny. Azt gondolom, hogy a belső ellentmondást úgy lehet ebben az anyagban felmutatni, hogy miközben az anyag lényegében a megelőzés és a kezelé s problémája iránt nagyon is érzékeny,
