Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 6 (155. szám) - Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP):
804 egyensúlyának felbomlásával. Nos, a tények alapján azt lehet mondani - ellentétben a m iniszterelnök úrral , hogy Magyarország fejlődése azért kimagasló, mert a '95ös stabilizálás és a '95 végén lebonyolított privatizáció nagy összegű bevételének adósságtörlesztésre fordítását követően a növekedés már 1996tól kezdődően nem járt együtt az egyensúly felbomlásával. Elég csak megnézni azokat az anyagokat, amelyeket a Pénzügyminisztérium vagy a kormány adott ki, ami az egyensúlyra vonatkozik; ezek ismertetésétől most eltekintenék. A költségvetés hiányának kismértékű változásá t eddig senki nem nevezte egyensúlytalan állapotnak. Mivel 1998 már a harmadik olyan év volt, amire a miniszterelnök úr is utalt, amikor a gazdaság relatív dinamikus növekedése úgy ment végbe, hogy az egyensúly fennmaradt, a hatalom megszerzése érdekében a polgárok felé tett vállalás nem nélkülözte teljesen a realitást, vagyis nem volt minden alap nélküli a nagyarányú adócsökkentés ígérete. De hát ezt most már látjuk, hogy nem teljesült és nem fog teljesülni. A miniszterelnök második félrevezető kijelentése az volt, hogy "úgy kezdhetjük meg az adótörvények tárgyalását, hogy a képviselők ismerhetik a költségvetés főbb irányszámait". Nos, ahogy erről már többen szóltak, a mai napig nem tájékoztatta a kormány az Országgyűlést az államháztartás fontosabb kiadási és bevételi előirányzatairól. Tavaly legalább az államháztartás főbb adó- és adó jellegű bevételeiről, illetve azok arányáról kaphattunk tájékoztatást. Éppen ezért volt különös számomra hétfőn hallani azt a kisgazda frakcióvezető szájából, hogy az adótörv ényekkel szemben megfogalmazott mindenféle kritika ellenére a kisgazdák a költségvetést elfogadják. A miniszterelnök hosszan beszélt arról, hogy miért azt a társadalompolitikát követi a kormány, amelyből következik a