Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. november 29 (176. szám) - A fegyveres biztonsági őrségről és a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - TÓTH IMRE (FKGP), a napirendi pont előadója:
7972 szabályozás szerint ugyanis a mezőőri járulék nem minősül adók módjára behajtandó köztartozásnak, így nem lehet annak adó módjára történő behajtását elrendelni. A mezőőrizet megoldása évek óta a f edezeti oldal biztonságán múlt és múlik jelenleg is; amikor ugyanis a tulajdonosok és a gazdák önkéntességére számítunk, kiderül, hogy akiket a mezőőr szolgál, azoknak alapvetően csupán az esztendő egy szűk részében közvetlen érdeke a mezei őrizet finanszí rozása. A mezei őrszolgálat azonban - annak sajátosságai miatt - folyamatosan kell hogy működjön, tehát folyamatosan működtetni szükséges. Ennek a működtetésnek a költségeit azonban az önkormányzatok még fele részben sem tudják felvállalni. Az a kérdés teh át, hogy biztosítani tudjáke a mezei őrszolgálat működéséhez szükséges anyagi fedezet 50 százalékát vagy sem; ha pedig nem biztosított, illetve kétséges a működési költségek fedezete, az egész mezei őrszolgálat léte válik kétségessé. Hogyan gondolkodnak a z önkormányzatok és a földtulajdonosok erről a kérdésről? A földtulajdonosok vagy használók egy része - inkább azt mondom, többsége - elvárja azt, hogy a külterületeken egyszóval rend legyen, a mezei őrszolgálat működjön, és nagyjából vagy egészében az ar athasson, aki elvetett. Ezért a tulajdonosok jó része vállalja elvárása árát, tulajdona tehervonzatát, a mezőőrizeti járulékot. A másik oldalról a tulajdonosok, használók egy része látja ugyan a problémát, az elvárásai is megvannak, de a terhét saját tulaj donának, a mezőőrizeti járulék fizetését nem vállalja és nem teljesíti. (Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) (12.00)
