Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. november 29 (176. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és a vesrsenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
7875 megörököltünk, mondják nekem, száz éve vagy ötven éve, és ennek nyomán formálódott az a nézet, hogy nincs ez kőbe vésve. A törvényhozónak éppen az az egyik feladata, hogy formálja a törvényeket az élet körülményeinek formálódásából. Egy olyan törvénynév, cím alakulását jelentem, és erre fogok módosí tó javaslatot benyújtani, amelyik így hangzik, a törvény címe így hangzana: "A versenyelvű piacgazdaság tisztességének védelméről". Ismétlem: a versenyelvű piacgazdaság tisztességének védelméről. Miért is? Azért, mert ez a cím, amelyikkel eddig foglalkozun k, a furcsaságai között igen nyakatekert, duplán negatív. Újból és újból el kell olvasni, hogy az ember kisilabizálja, miről is van szó. Az az egyszerűbb és leíróbb cím, amit említettem: a versenyelvű piacgazdaság - mert erről van szó, a piacgazdaság, amel ynek a verseny a szabályozója vagy a tisztességtartója. Takács Imre képviselő úr ékesen hivatkozott Széchenyi Istvánra. Ha tovább hivatkozott volna, hivatkozhatott volna Smith Adamra, a morálfilozófusra, aki először megfogalmazta, akitől Széchenyi ezt tanu lta, tehát a verseny jelenlétét, a versenyelvűséget, a versenyetikát. Az pedig, hogy piacgazdaság, az az egyik oszlop, ami a demokrácia mellett az új Magyarországnak az egyik alapvető princípiuma. Az, hogy a "tisztesség" szó benne legyen, igen hasznos. Tis ztaság, még több, mint tisztaság: tisztesség. Az elvárás az, hogy mindenki az etika és a norma morális szabályai szerint viselkedjen, és hogy ez megvédendő. (8.40) Tehát hívom képviselőtársaimat, hogy a módosítók során kontempláljuk ezt a gondolatot. Speci fikusan azokhoz a témákhoz, amiket itt hallottunk ma reggel is és az elmúlt napokban, hozzátennék néhány
