Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. november 28 (175. szám) - A sportról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. ÁBRAHÁM JÁNOS (MSZP):
7554 is felhozott kifogások többsége valószínűleg nem kerül elő. Így például nem került megfogalmazásra szabályozási szinten, hogy mit vár a társadalom a sporttól, a sporttörvénytől. Nem ad választ arra, hogy indokolte a sporttevékenységet annak művelési módja és területe szerint különkülön szabályozni, de ez igaz lehet ellenkezőleg is. Szerencsése az amatőr és a profi sport között i különbségtétel tervezet szerinti megfogalmazása? Nem kellenee azok eltérő specifikumai miatt a különös szintjén külön szabályozni mindkét területet? Vagy éppen nem lennee indokoltabb sokkal kevesebb szabályozást, állami akaratot alkalmazni a különböző sporttevékenységekkel kapcsolatban? A sportoláshoz, a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog alkotmányos alapjog. Ez, valamint a sport társadalmi természete azt tenné indokolttá, hogy a szabályozás ne az állami központosításra való t örekvés irányába mozduljon el, hanem a civil szervezetek autonomitását, önszerveződését és önkormányzatiságát segítené elő. Az idő és az előttünk álló feladatok miatt csak röviden mondanék egykét gondolatot a törvényről. A törvénytervezet számos ellentmon dása közül a legszembetűnőbb a tervezet bevezetője és a szabályozás tartalma között található. Az itt megfogalmazott jogi deklarációk jogi értelemben nem tekinthetők a jogalkalmazást elősegítő, eligazító és megkönnyítő normatív alapelveknek. A bevezetőben megfogalmazottak igazából nem jelentek meg a konkrét szabályokban. A sportolóra vonatkozó I. fejezet 1. §a a sportoló kötelmeit szabályozza anélkül, hogy jogairól egy szót is szólna. Ha ezt az előterjesztő azért tette, mert a sportoló és a sportszervezet belügyének tekinti a jogokban és a kötelezettségekben való
