Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. november 28 (175. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - HORVÁTH LÁSZLÓ (Fidesz):
7456 folyamatosan növekedett a cementipar termelése és nyeresége, ma pedig a szakemberek igazi cementkonjunktúráról beszélnek , amit egyrészt a cement értékesítésének 5 százalékos növekedése, de még inkább a polgári kormány út- és lakásépítési intézkedései generálnak, és ami már most érezhető a lakás- és házépítési kedv jelentős élénkülésében. Friss adatok szerint a tavalyi eszte ndőhöz képest máris 42 százalékkal több építési engedélyt adtak ki, így nem nehéz megjósolni, hogy ugrásszerű, csaknem ezzel azonos mértékű piaci növekedés várható. A magyar cementexport 40 százalékkal nőtt, míg a honi termelés egyre inkább kiváltotta az i mportot, tehát két fronton is dinamikus növekedés indult el a hazai cementgyártásban. Ebben a felívelő, rég várt szakaszban mégis az egész iparág jelene és jövője vált kérdésessé. Bélapátfalva ezen a szomorú úton az első megálló. A legutóbbi időkig ez a gy ár korszerű technológiával, környezetvédelmi szempontokból is megfelelően működött, ám ma már éppenhogy csak létezik, a kerítésen belül látszattevékenység folyik, lassan beáll az agyhalál, alig tucatnyi dolgozó fog mészkőlisztet őrölgetni. Annyira tipikus esete a bélapátfalvi gyár a sikeresnek nevezett privatizációnak, hogy elég csak utalni azokra az érdekvesztési mozzanatokra, amelyek az állam milliárdos értékvesztéseihez vezettek, mindannyiunk milliárdos értékvesztéséhez. Bélapátfalván a Heidelberger és H ordermann cégcsoportok gondosan 5050 százaléknyi részesedést szereztek, míg a négy másik magyar cementgyár közül kettőkettő 100 százalékos tulajdonukba került. Ma tehát kezükben tartják a teljes magyar cementtermelést, és egy sor járulékos termék - készb eton, betonelemek, födémgerendák, béléstestek, áthidalók, vakolatok, habarcsok, különböző tetőfedőelemek - és a szállítás árképzését is. Szükségtelen ecsetelni, milyen veszélyeket rejt, ha e két,
