Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 6 (155. szám) - Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - TÓTH ANDRÁS (Fidesz):
746 illetve jövedelemszabályozási rendszer megszünt etése. A törvény az adókötelezettséget, az adóalapot és az adó mértékét szervezeti formától függetlenül határozta meg. A törvény az adó mértékét 1999ig az adóalap nagyságától függően sávosan állapította meg. Az adó mértéke az adóalap 3 millió forintot meg nem haladó részének 40 százaléka - '90től ez 35 százalékra módosult , a 3 millió forintot meghaladó résznek 50 százaléka, ez '90től 40 százalék lett. Az adó mértéke 1991től lett egységesen 40 százalék. Az adókedvezmények tételesen meghatározott tevéke nységekhez - például közszolgáltató, kulturális, egészségügyi, mezőgazdasági tevékenységhez , illetve az adóalany által végzett tevékenység sajátos körülményeihez - például legfeljebb 1500 lakosú kistelepülésen és tanyán folytatandó kiskereskedelmi tevéke nység - kapcsolódtak. A törvény jelentős adókedvezményeket biztosított a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságoknak, vegyes vállalatoknak. 1992. január 1jén lépett hatályba a számvitelről szóló törvény, és ez lehetővé tette, hogy a nemzetközi gy akorlatnak megfelelően a társaságiadóalap meghatározásának a kiindulópontja a számviteli törvény szerinti adózás előtti eredmény legyen. Az új társaságiadótörvény tételesen felsorolta azokat az adóalapnövelő és csökkentő tételeket, amelyeket a társaság iadóalap kiszámításakor figyelembe kell venni. A társasági adó mértéke 1992től 40 százalék, '94től 36 százalék. '94ben a törvény szerint azoknak a társaságoknak, amelyek eredménye kisebb volt, mint a törvényben meghatározott módon számított árbevételük 2 százaléka, minimumadót kellett fizetniük. Ez a rendelkezés nem volt hosszú életű. 1995től megszűnt a minimumadó, és az egységes társasági adó helyett
