Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. november 9 (172. szám) - A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz):
6872 Szabályozni kellett az úgynevezett kiszervezett tevékenységeket is, hiszen ezek napjainkra igen gyakoriakká váltak, munkaszervezési és költségcsökkentési okokból. Pontosításra került még a belső utasítás szabályozása, módosulnak a felügyelőbizottság belső ellenőrzéssel kapcs olatos feladatai, a fióktelep formájában működő pénzügyi intézmény alapítása, változnak a cégjegyzéssel kapcsolatos szabályok és az ügyvezetésre vonatkozó előírások is. Ami ebben a témakörben a polgárokat a leginkább érinti, az a különböző prudenciális sza bályok módosulása. Ilyennek tartom a 9. §ban írt rendelkezést, miszerint a hitelintézet a jegyzett tőkéjét a működési engedély kiadásáig kizárólag az alapítási, illetőleg a működés törvényben meghatározott feltételeinek megteremtése érdekében használhatja fel; vagy a 48., 49., 50. §ban írt rendelkezéseket, amelyek a pénzügyi intézmény saját tőkéjének védelmét szolgálják. Ilyen például a fedezetként elfogadható értékpapírok körének korlátozása. Hasonlóan érdeklődésre tarthatnak számot a fogyasztóvédelmi sz abályok, a hitelintézetek által közzétett hirdetések vonatkozásában és a fogyasztói hitelre, a fogyasztói kölcsönszerződésre vonatkozó rendelkezések is, annál is inkább, mert ez utóbbi egyre elterjedtebbé válik Magyarországon. (18.20) Azt hiszem, erősen tú llépném a beszéd időkereteit, ha valamennyi változásról szólnék. Mindenesetre elmondható, hogy az általam említett módosítások nem kizárólagosan az európai uniós előírások szolgai átvételét jelentik, sokkal inkább a világgazdaság egyik leggyorsabban fejlőd ő szektorában, a pénzügyi szolgáltatásokban bekövetkezett változásokra reagálnak. Véleményem szerint ezek az előbb említett módosítások képezik a törvényjavaslat döntő részét. Önmagában az az érv tehát, hogy a törvénymódosításra idő előtt és csak azért
