Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. november 9 (172. szám) - A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz):
6868 Köszönö m szépen. ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Szintén két percre adom meg a szót Dancsó József képviselő úrnak, Fidesz. DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Még egyszer megismétlem Takács képviselőtársamnak: múlt kedden az egylépcsős emelésr ől a hat párt konszenzusra jutott, és az MSZP is elfogadta ezt a verziót. Másrészt pedig mi indokolja - mégiscsak bele kell mennem egy picit , hogy miért most 1 milliós, majd a csatlakozáskor 6 millió, és miért nem több. Amit egyrészt a képviselőtársam em lített, a százezer dolláros határt, ez nem EUs követelmény, hanem az Amerikai Egyesült Államokban valóban így van. Azért veszélyes egy ilyen nagy összeg meghatározása, mert a betétesek veszélyérzetét abszolút mértékben eliminálja. Ez nyilvánvalóan nem leh et cél egyetlenegy betétbiztosítási alapnak. Az a cél, hogy ésszerű kockázatokat tapasztaljanak a betétesek. Amikor elhelyezik megtakarított összegeiket a pénzintézetekben, ebben az esetben vizsgálják az információs lehetőségekhez képest azt, hogy mégis mi várható az adott pénzintézettel, vissza fogjáke kapni a tőkét, illetve a kamatokat, amelyeket ők joggal várnak. Ilyen szempontból ezt nagyon nehéz meghatározni. Úgy gondolom, hogy a magyar jövedelmi viszonyoknak megfelel jelenleg az 1 milliós szabályozás , és a 6 milliós pedig amikor EUs csatlakozásunk megérett. Ez azért is fontos, mert ha lépcsőben emeljük meg, ez természetesen drágítani fogja a banküzemet, amely valahol mindenképpen a fogyasztóknál, a lakosságnál fog lecsapódni, hiszen egyéb szolgáltatá sok díjára fogja majd a pénzintézeti rendszer áthárítani ezeket a költségeket. Másrészt pedig ma
