Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. november 9 (172. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. KATONA BÉLA (MSZP):
6761 egy nagyon jó rendszer került bevezetésre a régi, elavult s zociálturizmus helyett, az úgynevezett üdülésicsekkrendszer, és ez '98 óta napjainkig tulajdonképpen a belföldi turizmus egyik legnagyobb hajtóereje; azt kell mondjam, egy sikertörténet, évente duplázódik meg a felhasznált csekkek száma. Egy dologban nem tudtunk dűlőre jutni az elmúlt évek során soha, hogy a Pénzügyminisztérium, a kormány az üdülési csekkek tekintetében minden esetben meghatározott egy adott évben kiadható felső határt. Tette ezt mindazok ellenére, hogy sokszorosan gazdasági számításokkal bizonyítva lett, hogy ez abszolúte nem jelent kiesést az állami bevételből, sőt többletbevételt jelent. Többek között az egyik ilyen tanulmányt pontosan a mostani gazdasági miniszter által vezetett cég készítette még két évvel ezelőtt, már ebben a parlamen ti ciklusban a Gazdasági Minisztérium megrendelésére. (A jegyzői székben Molnár Róbertet dr. Szabó Erika váltja fel.) Itt tehát nem valami politikai kérdésről van szó. Itt évek óta a kormánytól függetlenül a legsötétebb pénzügyi bürokrácia harcol a józan é sszel szemben, és én arra szeretném a tisztelt Házat kérni, hogy egyszer végre győzzön a józan ész, és töröljünk el egy olyan teljesen fölösleges korlátot, amit az égvilágon semmi nem magyaráz. Az üdülésicsekkrendszerrel kapcsolatos másik módosító javasla tom viszont már nemcsak józan ész kérdése és nem a bürokráciával való harc kérdése, hanem itt politikai szemléletmódról van szó. Az üdülésicsekkrendszernek mindig volt egy olyan része, amely az úgynevezett inaktív réteg számára lett megállapítva, és ennek a forrása mindig állami költségvetési támogatás volt. Hogy mindenki számára világos
