Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. november 8 (171. szám) - Az 1956. évi forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. DÁVID IBOLYA igazságügy-miniszter, a napirendi pont előadója:
6281 idáig 1956 üldözötteinek jogi és erkölcsi rehabilitálásához hiányzott. Idéznék a törvény preambulumából: "A törvények tükrözik a jogalkotó értékrendjét. Az Országgyűlés korábbi három semmisségi törvénnyel egyértelművé tette, hogy melyek azok a büntető anya gi jogszabályok, amelyek megalkotása, léte, alkalmazása nem fér össze a jogállamisággal. Az 1956. évi forradalom és szabadságharc miatt elszenvedett törvénysértések maradéktalan orvoslása érdekében indokolt, hogy a leszámolást szolgáló és kiszolgáló eljárá si szabályok alkalmazásával történt elítélések tekintetében a törvényhozás hasonló értékítéletet fogalmazzon meg." Az expozémban három olyan kérdésről szeretnék beszélni, amely e javaslat előkészítését és benyújtását tette indokolttá. Az első az 1956os fo rradalommal és szabadságharccal összefüggő elítélésekre vonatkozó jelenlegi szabályozás. Az 1956. évi forradalom és szabadságharc történelmi jelentőségét és emlékét az első szabadon választott Országgyűlés 1990. évi XXVIII. törvényében örökítette meg. Ezt megelőzően az 1989. évi XXXVI. törvény rendelkezett már az 1956. évi forradalommal és szabadságharccal összefüggő egyes elítélések orvoslásáról. Az eltelt idő tapasztalatai azonban sajnálatosan azt mutatják, hogy máig sem maradéktalan a forradalommal és sz abadságharccal összefüggésben történt elítélések orvoslása: nem válhattak semmissé eddig az olyan ítéletek, amelyeket a leszámolás igényéhez alakított különleges, statáriális eljárási rendben és kifejezetten egy adott politikai koncepció mentén hoztak. E k orábbi törvény kiindulópontja a büntető törvényben szereplő bűncselekmények köre volt, a törvény ezek egy részét politikai bűncselekménynek, míg ezen kívül eső egyes bűncselekményeket köztörvényes bűncselekményeknek minősített. Mindkét körben a népfelkelés sel, illetve az ahhoz
