Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak

2000. november 7 (170. szám) - A nemzeti kulturális alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - LÉVAI TIBOR (Fidesz):

6145 döntésképessé teszi a kollégiumot, ha határozatképes

létszámban ülésezik. A j

avaslat orvosolja továbbá a törvény gyakorlati

alkalmazása során fölmerült, elsődlegesen számviteli jellegű

kérdéseket. Ennek megfelelően pontosítja az alkotóművészeti

tevékenység és az előadóművészi tevékenység

járulékmentességét az új SZJbesorolás szeri

nt, valamint meghatározza a kulturális járulék alapját a számviteli törvény

hatálya alá tartozók esetében és az szjatörvény hatálya alá

tartozó egyéni vállalkozók, valamint önálló tevékenységek

végző magánszemélyek esetében. A korábbi törvény 7. §a részl

etezi azt, hogy az alapprogramból mely célokra teljesíthetők kiadások. A javaslat a

kulturális mecenatúra szélesebb körűvé tétele érdekében a

felsorolást kiegészíti az épített örökség és az építőművészettel

összefüggő tevékenységek támogatásával, valamint

a nemzetközi tagdíjakkal. Nem indokolt viszont e felsorolásban

fenntartani a honoráriumok és tiszteletdíjak

társadalombiztosítási járulékhoz történő hozzájárulását. Az

alapprogramból megítélt támogatás felhasználásáról készült

beszámolóban ugyanis a költsé

gek között el lehet számolni a

program, rendezvény, mű megvalósításához, elkészítéséhez

kapcsolódó tiszteletdíjakat és közterheiket. A törvény korábban definiálta, illetve nem fogalmazta

sarkosan a törvény mellékletében meghatározott kötelezetti kört:

gyár

tó, forgalmazó, előállítói kört. (20.50) Ezért a javaslat egy új értelmező rendelkezést tartalmaz,

amely tisztázza azt, hogy kiket kell érteni a törvényben foglalt

kötelezettek alatt. Az értelmező rendelkezések között kerül sor a

minősített kategóriák - po

rnó- és erőszaktartalmú mű, illetve