Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. november 7 (170. szám) - A nemzeti kulturális alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - ERKEL TIBOR (MIÉP):
6134 is. Két megjegyzésem volna. Az egyik: az hangzott el államtitkár úr részéről - és erről már lehetett is olvasni , hogy bizonyos közönségképviselet kia lakítására törekednek majd a döntéseknél. Ez olyan valami, ami nagyon jól hangzik, de borzasztó sok buktató rejtőzhet a részletekben. A közönség tudniillik a kultúrára azzal szavaz, hogy megveszi. Vesz könyvet, vesz színházjegyet. Külön támogatásra éppen a z a kulturális termék szorul, amelyik piaci viszonyok között nem él meg. Másrészt kicsit tartok attól, hogy versenyt fogunk mesterkélt közönségszervezeteket létrehozni, mert ennek nincs kialakult érdekképviselete. Én inkább úgy látom - bár ez szakmai vita , hogy a társadalmasítás útja a szakmai szervezetek véleményezési jogának bővítése, nyilván alaposan megnézve, hogy valóban létező és valóban érdemi tevékenységet végző szakmai szervezetek fejthessenek ki véleményt. A másik megjegyzés: én azt tanultam, ho gy két pont között legrövidebb út az egyenes. Ha a minisztériumnak valóban az a szándéka, hogy ne centralizálja, hanem társadalmasítsa a döntéseket, akkor nem pontosan értem, hogy miért kezdte ezt a tavalyi esztendőben azzal, hogy megnövelte a miniszter ke retét, illetve hogy eltolta a bizottságokon belül az arányokat a szakmai szervezet rovására. Ha most átlátta ezt a tévedését, én örülök neki, és partner lennék egy ilyen módosításban, de bizony az eddigi tevékenység nem nagyon igazolja, hogy valóban ez let t volna a szándék. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Felszólalásra megadom a szót Erkel Tibor képviselő úrnak, MIÉP. ERKEL TIBOR (MIÉP) :
