Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. november 7 (170. szám) - A nemzeti kulturális alapprogramról szóló 1993. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP):
6126 hanem meghatározza a 2. §ban ennek a rendszerét, tehát hogy hova tartozik, milyen pályáztatási rendszer van. Tehát az eljárá si módját határozza meg, majd meghatározza aztán azt, hogy a pénzeket hogy osztják fel, és végül is a 7. §ban azok körét is, akik ebből részesülhetnek. Szerintem ez egy rossz módszer, mert ha már egyszer az 1. §sal kezdtük, hogy mit vonunk be ebbe a körb e, tehát a kedvezményezettek körébe, akkor igazából ezzel kellene folytatni, vagyis azt is lehetne mondani, hogy a jelenlegi szerkezet nem a legtökéletesebb, de hát ez már 1993ban kialakult. Időközben kétszer módosult a jogszabály, természetes szinte mind en jogszabálynál, hogy a működése során észlelt hiányosságokat, társadalmi igényeket megfelelő módon ki lehessen elégíteni, ahhoz módosítani kell a törvényt. Ez kétszer meg is történt, ennek ellenére elég nehéz törvény, nehezen érthető, sok megfogalmazása félreértésekre adhat okot, alkalmazásában pláne, éppen ezért helyes és feltétlenül szükséges is volt, hogy most egy paragrafusban, mintegy értelmező rendelkezésben meghatároznak bizonyos fogalmakat, amelyeket eddig a jogszabály elmulasztott. (20.10) Az egé sz finanszírozás - mint ahogy az államtitkár úr is mondta - sok forrásból ered, de a legnagyobb forrása a bizonyos járulékalap, amit a különböző tevékenységekre kivetett járulékokból szednek be. Ennek a legkisebb mértéke 0,2 százalék, a legnagyobb 25, amit mi kevésnek tartunk, de erre majd még később ki fogok térni. Ezek a járulékkulcsok - ezeket egy melléklet sorolja fel - is változnak. Nem vitás, hogy minden ilyen jellegű járuléknak bizonyos adó jellege van. Ez kétségtelen, ám azt is világosan kell látni, hogy milyen célt szolgál ez a bizonyos járulék, amit a különböző tevékenységekre kivetnek. Meghatározza a
