Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. november 7 (170. szám) - Molnár Gyula (MSZP) - a közlekedési és vízügyi miniszterhez - "Támadások a Magyar Posta ellen" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MANNINGER JENŐ közlekedési és vízügyi minisztériumi államtitkár:
6009 A legcélszerűbb és törvényes megoldásnak kínálkozott, hogy erre a feladatra a posta egy vagyonvédelmi célú társaságban tulajdont szerez. Így beléphet egy olyan piacra, az üzleti pénzszállítás piacára, ahol évtizede k óta, egészen 1998ig, a személyi és vagyonvédelemről szóló törvény hatálybalépéséig domináns szereplő volt. Ami pedig a képviselő úr konkrét kérdéseit illeti, kénytelen vagyok kijavítani az interpellációban elhangzott tévedéseket, amelyek a tények pontos abb ismeretében talán meg sem fogalmazódtak volna. Először is, az engedélyek és jövedelmezőség megítéléséhez: a Magyar Posta által végzett pénzfeldolgozás nagy része és a postán belüli pénzszállítás lényegében véve belső szolgáltatás, s mint ilyen, nem bev ételtermelő, hanem költségnövelő. Ellátásához tehát nincs szükség MNBengedélyre. Ennél sokkal szűkebb terület az olyan pénzfeldolgozás és pénzellátás, amelyet a posta kapacitásai hatékonyabb kihasználása érdekében külső partnerek, bankok részére is vállal . Ez valóban üzleti tevékenységnek minősül és engedélyköteles, amellyel a részvénytársaság természetesen rendelkezik. Bevétele az összes bevételéhez képest alig fél százalékot tesz ki, a profitja is minimális. Tehát téves feltételezésen alapul a képviselő úr azon állítása, miszerint ez esetben egy jól jövedelmező tevékenység átjátszására kerülne sor. El kell oszlatnom képviselő úr azon gyanúját is, hogy az eljárás során az érintettek a törvények alóli kibúvás lehetőségét keresték. Ugyanis mind a hitelintéze ti törvény, mind a közbeszerzési törvény 9. §a alapján egyértelmű, hogy pénzfeldolgozó tevékenységre - mint kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra - nem terjed ki a közbeszerzés hatálya, ezért az nem közbeszerzésköteles.
