Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. november 7 (170. szám) - Dr. Kelemen András (MDF) - a külügyminiszterhez - "A magyar-ukrán viszony 9 éve" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár:
5930 A szerződés automatikus meghosszabbítása előtt egy ilyen értékelés segítheti az ottani magyar ság küzdelmét a fennmaradásért; ne érezzék szegények úgy, hogy egy egykori szerződéssel kipipáltuk a teendőinket. Kérdésem: mit kíván e tárgyban tenni a minisztérium? Várom válaszát. (Taps az MDF padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : A kérdésre Németh Zsol t államtitkár úr válaszol. NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban kilenc éve, '91. december 6án írtuk alá a magyarukrán alapszerződést. Ne feledjük el, hogy Ukrajna a legnagyobb szomszédunk, akkor még n ukleáris potenciállal rendelkező szomszédunk volt. Rendkívül fontos volt a kétoldalú kapcsolatok történetében az alapszerződés aláírása, hiszen ez nagymértékben hozzájárulhatott ahhoz, hogy egy különleges magyarukrán kapcsolatrendszer jöhetett létre, és s zámos lépés, gesztus értékű lépés követte az ezt követő években a magyarukrán kapcsolatokat. Ma is azt lehet mondani, hogy ez a különleges magyarukrán viszony működőképes, perspektivikus kapcsolat. Az alapszerződésről szeretném elmondani, hogy a polgári kormány sohasem tekintett mereven, rugalmatlanul az alapszerződések kérdésére. Mindig azt vizsgáltuk, régen is és ma is azt vizsgáljuk, hogy egy alapszerződés vagy bármilyen kétoldalú jogi dokumentum a kétoldalú viszony javítását szolgáljae avagy sem. Vis szatekintve, a magyarukrán alapszerződésről ma is elmondható, hogy a kétoldalú viszony javítását szolgálta, és ezért visszaigazoltnak tekinthetjük az akkori támogató álláspontunkat is. Ezzel együtt messzemenőkig egyetértek a képviselő úrral abban, hogy el telt tíz év, ez jó lehetőség arra, hogy áttekintsük a
