Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak

2000. szeptember 4 (153. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettes megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - IVÁNYI GÁBOR (SZDSZ):

60 Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Iványi

Gábor frakcióvezetőhelyettes úr, Szabad Demokraták

Szövetsége. IVÁNYI GÁBOR (SZDSZ)

: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tizenegy évszázaddal ezelőtt egy jól

azonosítható népcsoport - az akkori Európa bosszúságára és

félelmét kiváltva - elindult Ázsiából, és nem azért, mert

természetük szerint kalandozást kedvelő emberek voltak, akik

j

obban szerették a kiszámíthatatlan bujdosás bizonytalan

kenyerét, a rókák és égi madarak sorsát az otthon körülfalazott

biztonságánál és tűzhelyénél. Felmérték, hogy akikkel addig

együtt éltek, erősebbek náluk, velük szemben nem tudják

érvényesíteni jogos

és alapvető érdekeiket; ha maradnak,

gyermekeik jövője nem biztosított; hogy sátraikat felgyújtják és

barmaikat agyonütik, szétkergetik; hogy legfeljebb szolgaként

lehet kétes értékű nyugalmuk. Meg akarták őrizni méltóságukat,

bele akartak szólni sorsuk al

akulásába - elindultak nyugat felé.

Magyaroknak mondták magukat. Ezt a történelmi tényt ebben az évben az ország

szakadatlanul ünnepli. Az országalapító király jobb keze a

Parlamentbe "látogat"; a zámolyi romák - és nem csak zámolyi

romák , roma honfitárs

aink pedig arra kényszerülnek, hogy

elhagyják a hazát

(Zaj, moraj a Fidesz soraiban. - Rozgonyi Ernő: Mi az összefüggés?!)

, amelynek ők éppúgy fiai, mint itt

közöttünk bárki vagy bármelyik magyarországi nemzetalkotó

népcsoport a legnagyobbtól a legkisebbig

. A kalandozások ideje lejárt, senki nem akar idegen ajkúként,

menekültként más országban élni. Roma polgártársainkat sem a

kalandvágy, hanem a kétségbeesés űzte - mert mit tehet az, aki olyan nemzetiséghez tartozik, ahol a munkaképes korúak körébe

tartozó

k kétharmada munkanélküli? Ne tessék olyanokat