Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. november 7 (170. szám) - Bejelentés képviselő frakcióból történő kilépéséről - A sportról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. GÉMESI GYÖRGY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
5889 Nagyon jó, hogy megmarad a sportágfejlesztési program. Az kérdés, hogy ebben milyen sportágak legyenek benne, hogyan és milyen formában oszoljon meg. Tehát úgy érzem, a két év tapasztalatát itt is fel kell majd használni. Az olimpiai műhely programjának kérdése, hogy a MOBon, a Magyar Olimpiai Bizottságon keresztül történik a szakszövetségek effektív támogatása - ez is nagyon de mokratikus és decentralizált gondolkodásmódra vall. A sportösztöndíjrendszert nagyon tudom üdvözölni, annál is inkább, mert tanulásra serkent, de megmarad egy sportsegélyrendszer, tehát aki már kikerült a tanulásból, az se kerül az utcára, hiszen bizonyos sportágak valóban nagyon kemény felkészülést igényelnek, és ennek következtében, ha úgy tetszik, valóban egésznapos munkát. A törvénytervezet egyik, hozzám és a szívemhez legközelebb álló javaslata az olimpiai és a paralimpiai járadék kérdése. Azt gondolom , ezzel mindannyian egyetértünk, ezt ki kell emelni. És amit ki kell emelni: az edzők is kapják meg ezt a járadékot, azok az emberek, akik a háttérben készítik fel ezeket a sportolókat. És amikor az ország büszkeségeként s nemzeti büszkeségünkként ott álln ak a versenyzők a dobogó tetején, akkor az edző a háttérben van, csendes szemlélője ezeknek az eseményeknek. Nem is akar előtérbe kerülni; de hogy a törvény szabályozása kapcsán, valóban gesztusértékűen és effektíve is meg tudja kapni ezt a kis összeget, a zt gondolom, ezzel senki nem vitatkozik. Egy dologra hívnám fel a figyelmet, a sakkozók kérdésére. Ez módosító javaslatként talán be is fog érkezni. A sakkban tíz olimpiai érmesünk van, és ez nem tartozik a nyári és a téli olimpiai játékok közé. Tehát szer etném, ha a kormányzat ebben a dologban kompromisszumkész lenne, és ezt be lehetne tenni a törvénybe.