Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 5 (154. szám) - Az Európa Tanács korrupció elleni büntetőjogi egyezményének megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ):
565 különböző korrupciós cselekvésekre, és azt gondoljuk, hogy egyéb eszközök mell ett a jog eszközével is kordában kell tartani ezt a folyamatot. Fontosnak tartjuk, mert a magánszférában tevékenykedők körében igen nagy csábítást jelent az elsősorban állami és közösségi megrendelések lehetősége, és ilyen módon sajnos ez is elősegíti a ko rrupció létrejöttét. Ez az egyezmény e pontokat kizárja, és ezért melegen üdvözöljük ezt, és örülünk, hogy a magyar parlament ilyen nagy igyekezettel, lehetőség szerint ötödikként - ha a mai napon elfogadjuk - ratifikálja ezt az egyezményt. Dicséretes tehá t a kormány törekvése, hogy ide hozta elénk, és sietve. Ugyanakkor nem tagadhatjuk el azt az aggodalmunkat, hogy örülnénk, ha a hazai gyakorlat és a nemzetközi deklaráció összhangban lenne. Örülnénk, ha az elmúlt két esztendő is nemcsak a nemzetközi deklar ációs relációban - ha szabad ilyen csúnyán mondanom , hanem a hazai gyakorlatban is azt tükrözné, hogy a kormány a maga területén, a maga erejével és a politika minden területen, a köz érdekében megtisztulna a korrupciótól. Mi nem ezt tapasztaljuk. Mindez ek tükrében, amit nem tapasztalunk, hanem amit éppen megtapasztaltunk az autópályák ügyében, a nagyberuházások ügyében, most már az eltitkolt augusztusi tűzijátékra is mondhatnám; de nagyon sok mindenre, a Postabankkonszolidáció 100 milliárdjaira, amiről nincs információnk, és ahol mindmind felvetődik a korrupció gyanúja. Azt gondoljuk, hogy mindezek tükrében megérte volna egy érdemi parlamenti vita, hogy foglalkozzunk azokkal a kérdésekkel, hogy miért pont azt a bizonyos három pontot kérte a magyar kormá ny, hogy ne kerüljön be a ratifikációba, Magyarország miért élt azzal a fenntartási joggal.
