Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. október 21 (168. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó Állami Számvevőszék jelentése általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz):
5501 Elmondtam azt is, hogy a működési költségekkel kapcsolatban vannak olyan igényei az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak, ami semmilyen körülmények között nem akceptálható, nevezetesen az, hogy a 2001es esztendőre ő k 12 százalékos bírói illetményalapfejlesztést terveztek, és további 7,7 százalékost a 2002es esztendőre. Ez így magában nem sokat mond, de engedjék meg, hogy konkrét számokat mondjak. A konkrét számok a következők: az Országos Igazságszolgáltatási Tanác s szerint az lenne az elvárható - és ez van az 53 milliárd forintos költségvetésben , hogy a bírói illetményalap 195 ezer forint legyen. Ezzel szemben a kormányelőterjesztés szerint ez az illetményalap 188 ezer 350 forint. Ugyanez a kérdés 2002ben az Or szágos Igazságszolgáltatási Tanács által igényelt 213 ezer forinttal szemben 202 ezer 950 forint a kormányelőterjesztésben. Hivatkoztam arra is, hogy gyakorlatilag itt és most Magyarországon kell ezeket a kérdéseket tudomásul vennünk, és én azt hiszem, ho gy ha egy pályakezdő bíró, aki ugyan diplomát szerzett, aki ugyan letöltötte a fogalmazói idejét, letöltötte a titkári idejét, de kinevezésre kerül, és kezdő bíróként 188 ezer forintot keres, nem mondom azt, hogy sok, de gyakorlatilag magyarországi viszony latban nem rossz. Ez egy nagy eltérés a kormány által előterjesztett és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács által készített költségvetési tervezet között. Az Igazságszolgáltatási Tanács által előterjesztett költségvetési differenciaként egy nagyon lény eges összeg az, amely az Európai Unió tagállamaiban lévő bírói kisegítő személyzet és a magyarországi kisegítő személyzet közötti arányt jelenti. A költségvetési törvényből megállapítható, hogy amíg az EUban egy bírót három igazságügyi kisegítő alkalmazot t segít munkájának elvégzésében, addig Magyarországon ez átlagosan 1,8. Teljesen indokolatlan, hogy
