Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak

2000. október 19 (166. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó Állami Számvevőszék jelentése általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. FRAJNA IMRE (Fidesz):

4862 Úgy gondolom, ezen a területen a kulcsszónak a jövőben a

konszenzusnak kell lennie. Köszönöm szépen.

(Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János)

: Kétperces hozzászólásra megadom a szót Frajna Imre

képviselő úrnak, FideszMagyar Polgári Párt. DR. FRAJNA IMRE (Fidesz)

: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Mécs Képviselő Úr!

Egyetértek a fe

lvetésével, miszerint az nem igazán helyes, ha a

nyugdíjasok az állam hitelezői. Csak jobb lenne, ha az

inflációval úgy járnánk, mint a '99. évben, hogy az infláció

alacsonyabb lesz a tervezettnél. Az ön távollétében már lefolyt egy vita, és akkor abban

ma

radtunk a szocialista képviselő urakkal, hogy az infláció

további mértékét nem vitatjuk meg. De azt gondolom, az, hogy

a nyugdíjasok kamatos kamattal megkapják azt a pénzt, ami a

tervezési pontatlanságból fakad, ez most fordul elő először a

magyar nyugdíjr

endszer történetében. Eddig maximum

lenyelhették a tervezési pontatlanságból fakadó veszteségeiket.

De azt gondolom, az infláció már csak olyan, aminek az egészen

pontos tervezése megérdemel egy közgazdasági Nobeldíjat. A másik: némi ellentmondást kezdek

felfedezni a hatpárti

konszenzus meg a "hol az egészségügyi reform?" című ellentét

kapcsán. Szóval nem igazán értem, hogy ha nem történt semmi,

akkor mi az, amit vissza kellene csinálnia a következő

kormánynak. Vagy pedig akkor miről kellene hatpárti

konsz

enzus? Hiszen ezek a gondolatok szépen, egymás mellett

párhuzamosan zajlanak, és ez a kettő így, együtt nehezen

érthető. Visszatérve Keller képviselő úr félreértésére meg Göndör

képviselő úr kiábrándulására: én mindössze Keller képviselő úr