Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 5 (154. szám) - Lezsák Sándor (MDF) - az egészségügyi miniszterhez - "Hogyan gondoskodik a kormányzat azokról az egészségügyi dolgozókról, akik fertőző betegek gyógyítása miatt megbetegedtek, és emiatt életpályát kell módosítaniuk?" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. GÓGL ÁRPÁD egészségügyi miniszter:
484 szindróma között. Úgyhogy általánosságban tudok válaszolni: az egészségügyben minden célunk az, hogy minimális szintre csökkentsük a kockázatokat. Ez az egészségügyi dolgozók előtt jól ismert - orvos, nővér, asszisztens előtt egyaránt . (15.30) Ez az oka annak, hogy döntően munkaszervezési, higiénés szabályokkal, de munkajogi megoldásokkal is keressük azt, hogy a laboratóriumokban a veszélyes anyagokkal, a vegyszerekkel vagy az ionizáló sugárzással találkozók kockázata a minimumra csök kenjen. A megterhelés miatt munkahelyi pótlékot is adunk. Az általános szabályok megtartása mellett is létrejöhet foglalkozási betegség. A foglalkozási betegségek megállapítása esetén a szabályok már mások, az egészségügyi törvényben meghatározottak, és am ennyiben valakinek tartós betegsége van, az ennek megfelelő döntések megszületnek. Szeretném azt is elmondani, hogy előfordulhat, hogy valakinek a szakképesítés megszerzése után pályamódosításra van szüksége. Ilyen esetben kétségtelenül szükséges biztosíta ni az átképzés lehetőségét, de mentesíteni az előírt ismeret- és készséggyakorlat alól senkit nem lehet. Úgyhogy a kolléganőnek lehetősége van kellő gyakorlat után más orvosi szakképesítést szerezni és azt gyakorolni. Ha szükséges, erre mód van a rokkantny ugdíja mellett is. Lehetséges az is, hogy tanulmányi szerződést kössön a leendő munkahelye, hiszen az általa választott szakképesítés hiányszakma. Ebben segítünk neki is, és segítünk munkahelyet találni is. Amennyiben végleges pályamódosítást tart szüksége snek, a Magyar Orvosi Kamarának ilyen célú alapítványához fordulhat, és segítséget kaphat.