Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. október 19 (166. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó Állami Számvevőszék jelentése általános vitájának folytatása - SELMECZI GABRIELLA (Fidesz):
4830 Köszönöm szépen, képviselő úr. Két percre megadom a szót Selmeczi Gabriella képviselő asszonynak, a Fidesz képviselőcsoportjából. Képviselő asszony! SELMECZI GABRIELLA (Fidesz) : Kös zönöm szépen, elnök asszony. Amikor szót kértem a kétperces hozzászólásomra, bennem is az a kérdés merült fel, amit már Frajna Imre államtitkár úr elmondott, hogy nem igazán értettük azt, hogy Nagyiványi képviselő úr a gyógyszergyártó cégek szempontjait ta rtja fontosabbnak, vagy a biztosítottak érdekeit helyezi előtérbe, mert nekünk úgy tűnt, mintha egy gyógyszergyártó cég alkalmazottjaként beszélt volna. Ezt itt le kell szögezni, hogy a társadalombiztosítás költségvetési vitájánál - főleg akkor, amikor oly an politikusok vannak jelen a teremben, akik a szociális és egészségügyi bizottság tagjai - egyértelműen a biztosítottak érdekei helyezkednek el a prioritási lista élén. El tudom képzelni, hogy, mondjuk, egy gazdasági minisztériumi szakértő vagy tisztségvi selő egy picit másképp beszél, és mások a prioritási listán a szempontjai. A másik pár mondattal hadd szóljak hozzá ahhoz a vitához, amikor az egészségügy kiadásait, az egészségügyre fordított forrásokat viszonyítani próbáljuk inflációhoz, nettó bérkiáraml áshoz, GDPhez, hiszen ezt a vitát már szintén számos alkalommal lefolytattuk. Tény az, hogy abban maradtunk, hogy igazából az egészségügy mindig alulfinanszírozott lesz, hiszen az egészségügyben a technológia és ennek a költségei sokkal dinamikusabban eme lkednek, mint a világon bármely országban a gazdaság. A kérdés tulajdonképpen az, hogy milyen finanszírozási szintről indulunk, és milyen állapotban van most az egészségügy finanszírozása. Ami számomra mindig fontos kérdés - legalá bb
