Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. október 19 (166. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó Állami Számvevőszék jelentése általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
4781 tisztességesen kalkulálnak az infláció mértékével, a nettó kereset kiáramlásának mértékével, és ehhez képest még azt a 4 százalékot, amit örömmel nyugtáz mindenki, még megadják. Tehát szó sincs arról, hogy mi azért kardoznánk meg azért hadakoznánk, hogy kevesebb legyen a nyugdíjemelés, mert ilyet mi soha a büdös é letben nem mondtunk. Mi folyamatosan azt szeretnénk elérni, hogy amit önök 1999ben tudatosan elvettek - és nem romló gazdasági állapot mellett, hanem javuló gazdasági állapot mellett , adják vissza, mert arra semmi okuk és joguk nem volt. Mi pusztán azt mondjuk, hogy tartsák be azt, amit a pénzügyminiszter úr ígért, és akkor ezt a méltatlan vitát abba is lehetne hagyni a Házban. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Bauer Tamás képviselő urat illeti ugyancsak két percben a szó, a Szabad Demokraták S zövetsége képviselőcsoportjából. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm, elnök asszony. Szeretném megköszönni Surján László képviselő úrnak ezt a tárgyilagos hangú áttekintő fölszólalását. Azt gondolom azonban, hogy ha való ban azt gondolja, hogy ez az együtt sírunk, együtt nevetünk '91es elv és szabályozás helyénvaló volt - és én azt hiszem, hogy abban a tíz évben, amikor egy válságban levő gazdaságban a pozitív és negatív növekmények váltogatták egymást a keresők életszínv onalának alakulásában és az államháztartás alakulásában, ha ez egy helyes elv , akkor közölje ezt azokkal a frakciótársaival is, akik rendszeresen szemrehányást tesznek - és kizárólag a szocialistaszabad demokrata kormánynak - azért, hogy ennek a szabály nak megfelelően alakultak abban a négy évben a nyugdíjak.
