Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. október 19 (166. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó Állami Számvevőszék jelentése általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. MÁNYA KRISTÓF (Fidesz):
4699 hatásos készítményekkel bővítik a piacot, és a támogatott ár növelése érdekében kemény lobbitevékenységet folytatnak. (11.50) Az eddigi ártárgyalások kicsit világosabbá tették azt, hogy igazán kik vannak a szigorú árkontroll mellett és kik ellene. Nem meglepő, hogy a gazdaságilag érdekelt forgalmazók, gyógyszerészek és az orvosok egy része az utóbbi csoportban van. Igaz, közép- és hosszú távon sem gyógyszerésznek, sem orvosnak nem lehet érdeke, hogy a betegek gyógyszerköltségei tartósan emelkedjenek. Ezzel együtt a promóciós művel etek megzavarhatják a rövid távú gondolkodást. Az viszont nagyon furcsa, ha magukat egészségpolitikusnak valló személyek, képviselők érvelnek a gyártók árnövelő szándékai mellett. (Varga Mihály: Így van!) Azok ugyanis, akik a mostani vitában és például két nappal ezelőtt, képviselőtársaim, a pénzügyminiszterhez intézett kérdésben gyógyszerválságról, árháborúról vagy talán álháborúról beszéltek, beszélnek, félek, hogy lényegében ezt teszik. Nem lenne jó, ha így lenne. (Dr. Vojnik Mária: Semmi ilyet nem mondt am!) A pénzügyi és egészségügyi tárcát, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt az előző és a jelenlegi kormányzati ciklusban az a makrogazdasági alapvetés vezette - és ezt ne felejtsük el , hogy 1 százalékos termelői gyógyszeráremelés 0,3 százalékkal em eli az általános inflációt. Ennek alapján a betegek és a járulékfizetők közös érdekeihez igazodva igyekeztek az árakat, a támogatási százalékokat meghatározni. A kormányzati törekvések eredményessége igen különböző. A Hornkormány idején az áremelés 1996b an 40 százalékos, ezt az államtitkár úr már részben említette, viszont 1997et nem
