Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak

2000. október 18 (165. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó Állami Számvevőszék jelentése általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - JAKAB RÓBERTNÉ (MSZP):

4428 ELNÖK (Gyimóthy Géza)

: Köszönöm. Felszólalásra megadom a szót Jakab Róbertné

képviselő asszonynak, MSZP; őt követi Kovács Ferenc. JAKAB RÓBERTNÉ (MSZP)

: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr!

Sőt, államtitkár urak - elnézést. A kétéves, törvényes alapot

nélkülöző költségvetési törvényjavaslat néhány

részmegoldásá

val szeretnék foglalkozni... - közben jöttem rá,

hogy rossz szó a "részmegoldás", mert éppen azokat az emberi

jogokat, kisebbségi jogokat, kisebbségi problémákat, amelyekre

szeretném felhívni a figyelmet, részben sem oldja meg az

előttünk fekvő szép kötete

kben megfogalmazott törvényjavaslat. Ezeket a területeket elemezve háromféle módon vagyok

kénytelen - elnézést kérek előre is - jellemezni a költségvetést.

Számomra ez a leépítés költségvetése, részben a megtévesztés

költségvetése, és részben a hatalom kon

centrációjának

költségvetése. Miért mondom az elsőt? Tisztelt Ház! A kormány több mint

két éve mondja, hogy programját az ország polgáraival

készítette, lépéseit velük egyezteti, hitelesítteti. Gondolom tehát,

hogy az ország nagy többsége maga is közreműkö

dött a

költségvetés kialakításánál is. Következésképp: az

Országgyűlési Biztosok Hivatala, a bíróságok, az iskolák, a

kórházak, a köztisztviselők, nemkülönben az egyházak, a

társadalmi szervezetek, a kisebbségi szervezetek maguk is így

látják jónak a követ

kező két évet, ahogyan az ezekben a

kötetekben írva vagyon. Enyhén szólva, kicsit kételkedem

ebben. Hétfőn az Ifjúsági és Sportminisztériummal kapcsolatban

egy kormánypárti képviselő így fogalmazott: "A minisztérium a

költségvetési alkufolyamat nyertese."

Hát, örüljünk neki!