Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 5 (154. szám) - Erkel Tibor (MIÉP) - a nemzeti kulturális örökség miniszteréhez - "Mi a Nemzeti Színház? Társulat vagy építési telek?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - VÁRHEGYI ATTILA, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára:
402 tisztelt államtitkár úr, kötelesek lennének ehhez a társulathoz méltó igazgató t találni, aki képes a tárgyalások folyamán állandóan feledett közönség és a színház kapcsolatait az új épületben is szorosra fonni! Miért félnek önök az értékes dióbelet a héjában látni? A Nemzeti a társulat nélkül csak a dió héja, és abba, ráharapva, bel etörhet a fog. (Taps a MIÉP soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Válaszadásra megadom a szót Várhegyi Attila államtitkár úrnak. VÁRHEGYI ATTILA , a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Hadd kezdjem azzal a válaszomat, hogy senki nem akar kidobni semmit és senkit, sem egy, sem 160 esztendőt. A tárca - szemben az előző kulturális kormányzattal - eddigi működése során még utalást sem tett rá, hogy nincs szükség erre a társulatra vagy nem támogatná a továbbiakban a Pesti Magyar Színházat. A társulat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától nem ígéretet: biztosítékot kapott arra, hogy zavartalanul, az eddigi pénzügyi támogatási feltételek melle tt dolgozhasson tovább. Folytatva a magyar színjátszás legnemesebb hagyományait, a Pesti Magyar Színház alapító okiratában, a művészeti tanács javaslatait elfogadva - és ezt szeretném hangsúlyozni , rögzítésre került, hogy a színház egyik legfontosabb fel adata a polgári színházeszmény megvalósítására törekedve, műsorára tűzni Európa és a világ korszerű, a polgári eszmeiséget tükröző színpadi műveit. Hangsúlyozom, hogy a szakmai feladatrendszer összeállításakor a színházban működő
