Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 5 (154. szám) - Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LENTNER CSABA, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
385 Magyarországon 1,5 millió ipari munkahely szűnt meg az elmúlt években. Tény, hogy néhány százezer teremtődött a multik beruházásai által. Vegyük azonban számba, hogy a magyar védővámok lebontása - az uniós elvárásokra hivatkozva - me nnyiben járult hozzá, hogy a magyar ipar termékei eladhatatlanná, versenyképtelenné váltak?! Folytassuk a számolást! Mibe került a magyar társadalomnak az élelmiszeripar, a textilgyárak, a kereskedelmi pénzintézetek eladása? És milyen hasznot eredményezett a beözönlő külföldi tőkének, hogy a magyar versenytárs az állami pénz- és adópolitika hatékony közreműködése révén megszűnt. A beruházási hitel 20 százalékos kamatkedvezményével a magyar vállalatok nem kerülnek versenyképes helyzetbe a 100 százalékos kedv ezményt élvező nemzetközi nagyvállalatokkal szemben. A magyar vállalatok talán még a beruházási bankhitelt sem kapják meg. A zöldmezős beruházások, ipari termelőberuházások létesítése elfogadható a jelenlegi fejlettségi szintünkön, de a spekulatív pénztőke banki és tőzsdei műveletei, a magyar kereskedelmet tönkretevő nagy nemzetközi áruházláncok megtelepedése hány magyar kereskedőcsalád tönkremenetelével jár?! A tönkrement családok szociális segélyezése az állami költségvetés feladata lesz. De az INTERSPARok, a METROáruházak, a Westend City Centerek ennek az állami költségvetésnek a kiadásaihoz, a tönkrement családok megsegítéséhez már nem járulnak hozzá. Ne feledjük, nem utolsósorban a társadalom és a nemzetgazdaság helyzete dönti azt el, hogy a közkiadás ok teljesítéséhez mekkora állami bevételtömegre van szükség. A magyar költségvetés azonban tartósan deficites! Több a kiadása, mint a bevétele! Ha hiánya van, akkor a külföldi cégeknek is fizetni kellene a költségvetésbe. A külföldi cégek honosítása így
