Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 29 (162. szám) - A mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló törvényjavaslat; valamint az új szövetkezetekről szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - HERBÁLY IMRE (MSZP):
3032 itt olyan munkahely, ahonnan rendszeres jövedelmet kapnak a dolgozó tagok vagy a kívülállók - de dolgozók , és tudják vállalni azokat a költségeket, amelyek a megváltozott, új módon élő faluban állandóan jelentkeznek. Gondoljunk csak arra, hogy az évtizedek során építési kölcsönök halmozódtak fel, energiaköltségek jelentkeznek, köz üzemi költségek jelentkeznek, a gyermekeket tanítani kell, egészen másként kell öltöztetni, mint azon elképzelések nyomán, amelyeket az előterjesztő az új viszonyok között gondol. És ha ehhez hozzátesszük, hogy az új helyzetben a mezőgazdasági munka jövede lmezősége, a jövedelem, a bevétel, a tevékenység időszaki jellege hogyan változik, akkor fel kell tennünk a kérdést: mi lesz a paraszttal, mi lesz a parasztok családjaival azon évek alatt, amíg nem áll helyre a jövedelmezőség; amíg nem áll helyre az a szoc iális háló, amelyik végül is ki se alakult; és mi lesz addig, amíg azok a családi birtokok méretben, működőképességben nem jönnek létre, amelyek fent tudnak tartani egy parasztcsaládot? (11.50) Amivel vitatkoznék: azt mondja a miniszter úr, hogy a jelenle gi szövetkezetek szavazógépnek használják a tagságot. Szerintem ebből a megállapításból az látszik, hogy sem a miniszter úr, sem a tanácsadói nem voltak az elmúlt tíz esztendőben szövetkezeti közgyűlésen, és nem rezgett az inuk esetleg akkor, amikor a vagy ont kellett megosztani, amikor a kívülállók és a bentmaradók között kellett a békét megteremteni, és még egyszer sem terjesztették elő a saját fizetésüket az egyébként nem jól fizetett szövetkezeti tagság előtt, ezt el kell ismernem. Úgyhogy, miniszter úr, illetve államtitkár úr, úgy gondolom, hogy ha részt vett volna szövetkezeti közgyűléseken, akkor nem mondana ilyet.
