Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 29 (162. szám) - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LENTNER CSABA, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
2981 Úgy érezzük, hogy egy olyan kis és kiszolgáltatott, külpiacokra szoruló ország, mint Magyarország, nem engedheti meg magának azt, hogy a minimális pénzügyi autonómiáját is a továbbiak ban feladja. A világgazdaság bonyolult, és több veszélyt hordoz magában a XXI. században is. Ennek tudatában hozott az ENSZ egy olyan határozatot, hogy 2001ben világkonferenciát szervez, amely a valutáris pénzügyi problémák megvitatását tűzi majd napirend re. Ennek ajánlásaira mindenképpen szüksége van a világnak, és legfőképpen a betartására. Mi úgy ítéljük meg a világgazdasági pénzügyi folyamatokat, hogy a rendkívül külkereskedelemérzékeny és tőkeimportra utalt magyar nemzetgazdaság ilyen világgazdasági háttérben alig tűzheti ki távlati célul a legfejlettebb ipari országokéhoz történő felzárkózást. Ehhez ugyanis fel kellene tételezni, hogy a magyar termelési kultúra bázisán olyan kitörési pontok léteznek, amelyeket felismerve a gazdaságpolitika képes azok at kiemelten kezelni, és a gyorsított fejlesztés szolgálatába állítani. (9.50) Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a lehetőségei és ebbe a törvényjavaslatba ágyazva eléggé minimálisak. A Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban egy átfogó tanulmányt készített, amel yből megállapítható az, hogy a bankrendszer fejlődését befolyásoló legfontosabb tényezők prioritási rangsorában az európai integráció, jogharmonizáció az ötödik helyen van, tehát messze a makrogazdasági környezet, messze a jelenlegi piaci szereplők közötti éleződő piaci verseny, a monetáris politika és a bankfúziók mögött helyezkedik el. Ez arra utal, hogy ez a törvényjavaslat, amelyről mi most tárgyalunk, befolyásolhatja a magyarországi bankrendszer fejlődését, de alapvetően nem határozza meg. Ebben az öss zesített rangsorban tehát ötödik helyen van az európai integráció, jogharmonizáció, azonban ez