Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 29 (162. szám) - A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. DANCSÓ JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2948 törvényben meghatározott feltételeinek megteremtése érdekében használható fel. Idetartozó elem még a szavatolótőke elemei és kiszámításának módja. Az elemek tekintetében fontos, hogy bővülnek mind az alapvető, mind a járulékos tőkeele mek. A kiszámításnál pedig az alárendelt kölcsöntőke szavatolótőkébe beszámított összege nem lehet magasabb, mint az alapvető tőkeelemek 50 százaléka, az eddigi 100 százalék helyett. A harmadik nagy témakör a betétbiztosítás. A közvéleményben a betétbiztos ítás a betétesek védelmének eszközeként jelenik meg. Ezzel szemben mi inkább a bankrendszert, a betétesi pánik ellen védő eszközt látjuk benne, ezért is célozza meg a pánikra hajlamosabb, a bankok tényleges helyzetét bemutató információkhoz kevésbé hozzáju tó kisbetéteseket. Az első betétbiztosítási rendszer még 1829ben jött létre, a mai rendszerek pedig az 1933as világválság után terjedtek el, azonban az uniós direktíva is csupán hosszadalmas egyeztetések után kialakult minimális követelményeket rögzít. A betétbiztosításra azért is van szükség, mert egy bank minél betegebb, menedzsmentje, tulajdonosai minél kevésbé látják perspektíváit, azaz a munkájuk és tőkéjük várható hozama minél kisebb, annál inkább válik egyetlen céljukká a tisztességtelen hasznosság maximalizálás, a betétesek, az adófizetők terhére. Ez az úgynevezett "morálhazárd" problematikáját veti fel, mely a Postabank esetében iskolapéldaként vetődött fel. A törvényi szabályozásból kiemelendő az, hogy a hitelintézet - egykét kivételtől eltekint ve - köteles az Országos Betétbiztosítási Alaphoz csatlakozni. Az alap a kártalanításra jogosult személy részére a csatlakozás után a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan, legfeljebb 6 millió forint összegh atárig fizeti ki kártalanításként. Itt belép még egy direktíva, amelynek