Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 28 (161. szám) - Az egészségügyi közvetítői eljárásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):
2914 törvényalkotó is, és a '92. évi XXIII. törvény is leírja a köztisztviselők jogállását, de úgy gondoljuk, hogy mi nem jogászoknak írjuk ezeket a törvényeket, hanem jogi szempontból laikus állampolgároknak, és itt példak ént azt hoztuk fel, hogy a többek között alkotmánybírók által is szerkesztett jogi lexikon a közszolgálati jogviszony alatt egyértelműen leszögezi azt, hogy alá tartozik a köztisztviselői és a közalkalmazotti jogviszony is. Mivel a törvényalkotó szándéka n em az volt, hogy a közalkalmazottakat kizárja ebből a körből, ezért mi ezt a pontosítást javasoljuk. Az ajánlás 24. pontja érdekes kérdés volt. A törvényjavaslatban az van, hogy az eljárás megkezdésekor a szolgáltató biztosítóját mindenkor kötelező értesít eni és ezekbe a tárgyalásokba bevonni. Többféle szempontból aggályosnak tartottuk ezt a kérdést, hiszen maga a biztosító is szolgáltatást végez az egészségügyi intézmények esetében. (19.00) Jóllehet, ennek a szolgáltatásnak az igénybevétele kötelező jelleg ű, de az, hogy melyik szolgáltatót veszi igénybe az egészségügyi intézmény, az már szabad tárgyalások eredményeként jöhet létre. Nagyon könnyen elképzelhető, hogy - különösképpen kisebb súlyú esetek esetében - az intézménynek nem érdeke bevonni a biztosító t a tárgyalásba, különösképpen, ha az megegyezéssel zárul. Tudom, hogy nagyon durva az analógia, de gondoljunk a Cascóra, a bonusmalusrendszer esetében, ha kisebb koccanás van, akkor nagyon sokszor inkább zsebből kifizetjük, hogy ne kerüljünk rosszabb ka tegóriába a biztosító esetében. Félő, hogy ilyen esetben a biztosító a kisebb súlyú esetekre hivatkozva a későbbiek folyamán a szolgáltatás díját megemelheti, és el tudunk képzelni olyan szituációt, amikor az egészségügyi intézmény nem érdekelt abban, hogy a biztosító jelen legyen ezeken a tárgyalásokon. Ezért javasoljuk
