Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 28 (161. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
2649 Tisztelt Ház! A benyújtott törvényjavaslat társasházakat érintő indítványaival nem értek egyet. S ennek módosítása érdekében javaslatokat nyújtottam be. Az egyik ilyen javaslatom az, hogy ne tekintse magánszemélynek a társasháza t a törvény, mivel az amúgy is sokféle, tízlakásos és hatszáz lakásos százéves épület tulajdonosait összefogó, és egy újonnan átadott épület tulajdonosait közösségbe szervező társasházak nagyon is sokfélék. Ha ennyire sokfélék ezek a társasházak, akkor mié rt azonos adósávba tartozik például egy kétszáz lakásos, havi félmillió forintnyi létminimumot igénylő társasház, és egy tízlakásos, havi húszezres minimálkiadást fizető? Ha a társasházakat nem illetné meg a magánszemélyeket megillető sávok szerinti adózás , akkor mivégre fogadnánk el a törvényjavaslat 27. §át, mely szerint a társasházak adóit úgy kell megállapítani, mintha azt magánszemély szerezte volna meg? Vajon mennyi jogvita támadhat ebből a hevenyészett azonosításból? A társasházak ma nem jogi személ yek. Tíz év óta adós azzal a feladattal a jogalkotásunk, hogy megkönnyítse a társasházak átalakulását olyan jogi személyiségű formába, ami a társasházakat olyan jogosítványokkal is felruházná, amelyekkel ma nem rendelkeznek. Ez a mai jogképtelenség az egyi k oka a társasházak tömeges leromlásának és a szükséges felújítások elmaradásának, hiszen emiatt gyakorlatilag hitelképtelenek. Ez a törvényjavaslat úgy róna kötelezettségeket a társasházakra az adózás kérdésében - magánszemély jövedelmének tekintve a társ asház bevételét , hogy semmilyen magánszemélyeknek kijáró jogosítványt nem biztosít számára. Hasonlóan viszonyult a feudális jog a hajdani jobbágyokhoz, akiknek kötelezettségeik voltak ugyan, de jogaik nem.
