Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 27 (160. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitájának folytatása - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - PERLAKI JENŐ (Fidesz):
2365 hogy eze k ellentmondásba is kerülnek a közigazgatási hivatalok illetményeivel és béreivel. Az 1999es évben az önkormányzatok a kötelező és az önként vállalt feladataikat ellátták, sőt fejlődtek. A jelentős többletekkel rendelkező települések mellett átlagos a pén zellátottsága az önkormányzatok 60 százalékának, emellett pedig a téves elnevezés miatt furcsának látszik az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok kiegészítő támogatására jogosult 30 százalékon felüli rész. Ha figyelembe vesszük azt, hogy az adóerőképesség jelentős különbségeket mutat az ország különböző helyhatóságainál, továbbá azt, hogy a vagyon- és a privatizációs bevétel is egyenlőtlenül oszlik meg a települések között, akkor indokolt a normatív és kiegészítő támogatások szintjének emelé se és még egy kiegészítő támogatási rendszer fenntartása is. Azért fogalmaztam így, mert azt gondolom, hogy a kiegészítő támogatási rendszer a helyes elnevezés, és az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű részt volna helyes törölni a támogatás nevéből. Taga dhatatlan, hogy a pénzszűke a takarékosabb gazdálkodás irányába tolja az önkormányzatokat. A látleletből nem maradhat ki az, hogy a hatékonyság ellenőrzése sem a belső ellenőrzéseknél, sem az ÁSZ ellenőrzéseinél nem érte el a kívánatos mértéket, mármint a kapacitáshiány miatt, mert az ÁSZ témavizsgálatainál ugyanakkor a hatékonyságot is elemezték igen színvonalasan. Az önkormányzatok gazdálkodási fegyelme javult az előző évekhez képest. A zárszámadásban szereplő államinormatívaelszámolások 2 százalékos elt érést mutattak a jogosultsághoz képest. A ténnyel kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy a rendkívül bonyolult mutatószámos rendszer
