Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 27 (160. szám) - A mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló törvényjavaslat; valamint az új szövetkezetekről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - CSATÁRI JÓZSEF, a mezőgazdasági bizottság előadója:
2151 hagyományosan kapcsolódó forgalmi kritériumnak, másf elől nem tesz eleget azoknak a gazdasági ésszerűségen alapuló elvárásoknak sem, amelyek révén a szövetkezet a következő évezred során is működőképes jogintézmény maradhat. A szövetkezeti törvény által szabályozott szövetkezet ma mindenekelőtt olyan vállalk ozást jelent, amely a természetes személy tagok mint munkavállalók, a jogi személyiséggel rendelkező tagok pedig mint tőkebefektetők részvételével folytat üzletszerű gazdasági tevékenységet. Mindez azt jelenti, hogy a szövetkezetre vonatkozó hatályos szabá lyozás egy olyan gazdasági társaságot tekint modellnek, amelyben a szövetkezet a gazdasági társaságokra irányadó garanciális szabályok nélkül folytat gazdasági társaságokra jellemző vállalkozási tevékenységet. Az a szövetkezeti törvény továbbá figyelmen kí vül hagyja azt a tényt, hogy a létező szövetkezetek jelentős hányada fogyasztási, beszerző, illetőleg értékesítő szövetkezet, és változatlanul az úgynevezett termelőszövetkezetet tekinti szabályozás tárgyának. Mindez nemcsak az Európában általánosan elfoga dott szövetkezetfogalomtól, hanem a kormány által deklarált célkitűzéstől is távol áll. A kormányprogramnak a mezőgazdaságról és vidékfejlesztésről szóló fejezete ugyanis kiemeli, hogy a kormány a piacgazdasági viszonyoknak megfelelően mindenekelőtt a közö s értékesítésben, a gépbeszerzésben, a használatban, a közös raktározásban, a feldolgozásban, továbbá a hitelezésben támogatja a szövetkezetek létrejöttét. Ez szoros összefüggésben áll azokkal a kormányzati célokkal, amelyek a mezőgazdaság jövőjét határozz ák meg. Igaz ugyan, hogy a szövetkezetek nemcsak a mezőgazdaság területén működnek, de meghatározó jelentőségük van, illetőleg
