Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 26 (159. szám) - A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - FONT SÁNDOR, a mezőgazdasági bizottság előadója:
2077 A másik kérdéskörben, a két termőhelyi kataszteri kérdéskörben egy kompromisszumos megoldás született, két fő termőhelyi katasztert javasol a bizottság elfogadni , azonban a második osztályba sorolást még 1. és 2. pontokra bontja, hiszen tudjuk, hogy Magyarországon elég változatos a termőhelyek elhelyezkedése és adottságai, és ezt a történelmi hagyományt próbáltuk meg továbbra is fenntartani azzal a megkötéssel, ho gy az európai uniós két fő kataszteri helyet viszont létre szeretnénk hozni. Időközben további két indítványt is be kellett fogadnia a mezőgazdasági bizottságnak, amelyet szintén a szakma jelzett, hogy nem helyes így, ebben a formájában, amely most érvénye s. (20.50) A védett eredetű boroknál kellett meghatározni, hogy milyen minőségű és milyen termésmennyiséggel szeretnénk azt védett eredetté minősíteni, illetve nagyon lényeges, hogy a védett eredetű bor termelésének szakmai szabályait a hegyközséghez szere tné a törvény rendelni, amellyel egyetért a mezőgazdasági bizottság. Hiszen ott, helyben tudják pontosan megmondani, hogy milyen termőhelyi lehetőségek, adottságok és fajták mellett mekkora termés, mekkora mennyiség szüretelhető le egy adott szőlőterületrő l, és az milyen cukorfokkal, milyen minőségi jellemzőkkel szokott bírni. A másik, még érkezett kérést is elfogadta a mezőgazdasági bizottság, miszerint az ízesített borok tekintetében meg kell engedni a cukrozott víz, szirup hozzáadását. Ez technológiailag teljesen jogos és korrekt, ugyanakkor a szénsavas borokhoz nem indokolt. Ezt a kettősséget külön kellett választani, ez egy nagyon közismert technológiai része a borászkodásnak. Hozzáteszem, hogy speciális területről van szó, tehát a szénsavas borok és az ízesített borok kategóriájáról, ez nagy
