Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 26 (159. szám) - Az úgynevezett olajügyek kivizsgálásával kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. NAGY SÁNDOR (MSZP):
2010 Fidesz, a Kisgazdapárt, a MIÉP (Taps a kormánypártok soraiban. - Révész Máriusz: Úgy van!) - gratulálok! , és vannak az elmarasztalható pártok, mint az MSZP, az SZDSZ és az MDF. (Taps a Fidesz soraiból.) Most azonban, kedves fideszes képviselőtársaim, a dolog önök számára nem túl kedvezően alakul, és ezért úgy gondoltá k, hogy bizony most már meg kellene állítani ezt az oktalan vizsgálódást. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Taps!) Ugyanis ha nem arról szól a történet, hogy kik a tiszták, és kik nem, és ebben ez az önök érdekeivel nem találkozik, akkor természetesen nem áll érdekükben, hogy tisztességesen végigvigye a bizottság (Révész Máriusz: Szemérmetlen!) , és mindehhez asszisztál az alkotmányügyi bizottság (Révész Máriusz: Szemérmetlen!) , és asszisztál az ügyrendi bizottság. Ezért kellett beterjeszteni ezt a határozati j avaslatot, ezért kell elfogadnia a kormánytöbbségnek, hogy elejét vegyék minden további lehetséges felelősség megállapítására irányuló vizsgálódásnak. Mindazok ellenére, amit elmondtam, szeretnék még valamit mondani, és komolyan is gondolom. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szovjet idézet!) Ha nagyon minimális is, de úgy gondolom, hogy még mindig van egy elméleti esély, nevezetesen az, hogy a kormánytöbbség nem szavazza meg ezt a módosító csomagot. Ha ugyanis elfogadja, tisztelt képviselőtársaim, és ezzel te ljes mértékben ellehetetlenít minden további vizsgálatot, ha elfogadja, és ezzel arcul csapja a parlamenti demokrácia legelemibb írott és íratlan szabályait, akkor a kormányoldal az utolsó előtti, de lehet, hogy az utolsó lépést tette meg azon az úton, ame ly a Magyar Országgyűlés tartalmi, politikai funkcióinak teljes kiürítését szolgálja. Éppen ezért ha elfogadja - lehet, hogy túlzás, amit mondok, bár én úgy gondolom, hogy nem túlzás (Pokorni Zoltán: Nem, Sándor, te