Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak

2000. szeptember 26 (159. szám) - Dr. Braun Márton (Fidesz) - pénzügyminiszterhez - "Egy hosszúlépés Európa felé" címmel - DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz):

1912 Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Dr. Braun

Márton, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a

pénzügyminiszterhez,

"Egy hosszúlépés Európa felé" címmel.

(Közbeszólás a Fidesz soraiból: Hosszúlépés...) A képviselő urat

illeti a szó. DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz)

: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! A

napokban több megkeresést kaptam borosgazdáktól az új

jövedéki törvénnyel és a hozzá kapcsolódó követelményekkel

kapcsolat

ban. A problémájuk lényegét egy példával szeretném

illusztrálni. Mi történt eddig, ha egy szekszárdi meg akart inni

egy hosszúlépést? Nyilvánvalóan Szekszárdon a komolyabb

problémát a szódavíz beszerzése jelenti

(Derültség.)

, de a bor beszerzése sokkal egy

szerűbb, mert, mondjuk, a 70 éves Pista

bácsi szőlőjébe felment a szomszédja, ott megkóstolták a

kínálatot - a tavalyit, az ideit és a jövő évit , és hozott a

kiválasztott mintából egy demizsonnal. Aztán a demizson

tartalmát az ősi recept szerint mixelte

a szódával. Nézzük meg, hogy mi történik ma! Felmennek a

szomszéddal - aki mára már vállalkozó lett - a hegyre, ahol a vállalkozó szomszéd előveszi az egyszerűsített adóraktár

kulcsát, és kinyitja vele az egyszerűsített adóraktárt, megtölti a

kérdéses, mon

djuk, 5 liter űrtartalmú demizsont. Persze, Pista

bácsi nem kínálja meg az emberünket, és nemcsak azért, mert

haragban vannak, hanem mert az adóraktára - vagyis lánykori

nevén a pincéje - nem alkalmas borkínálásra. Ezután bejegyzi a

pincekönyvbe az eladás

céljára elvitt 5 liter bort, ugyanezzel a

mozdulattal gyorsan kiállítja a kísérőjegyet, a számlát, és ez

utóbbit bejegyzi a pénztárkönyvbe is. Pista bácsinak egy ilyen

adminisztratív feladat cirka másfélkét órájába kerül.