Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 4 (153. szám) - Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének feloszlatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP):
191 testületet, utána folyik tovább a per a polgármester ellen, és ha őt nem választják meg, hanem más lesz a polgármester, akkor a másik polgármester ellen fog ez a per folytatódni? (Derültség az MSZP soraiban. - Dr. Répássy Róbert közbeszól. - Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Két percre megadom a szót Lamperth Mónika képviselő asszonynak. DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én is e kérdésre szerettem volna reagálni, hogy megszűnike a képviselőtestület vagy sem. Ha végignézzük a jogi szabályozást, akkor a napnál világosabb, hogy megszűnik, ha úgy dönt az Országgyűlés, hiszen utána kö vetkező jogi lépésekre kerül sor. A köztársasági elnök köztársasági biztost rendel ki (Dr. Répássy Róbert közbeszól.) , és természetesen okafogyottá válik a per, hiszen a per maga arra folyik, hogy a polgármestert felmentse a tisztségéből a bíróság; polgárm esteri tisztség megszüntetése iránti per, ez is a neve. Ha az Országgyűlés hoz egy döntést, feloszlatja a képviselőtestületet, az önkormányzati törvény értelmében ezzel megszűnik a képviselőtestület megbízatása, és megszűnik a polgármester megbízatása, u tána kerül sor arra a jogi eljárásra, amelyről az előbb beszéltem. Tehát okafogyottá válik a per. Azt gondolom, ez a logikai okfejtésből következik, hogy akkor jár el helyesen az Országgyűlés, ha megvárja ennek a pernek a végét, és ha a kormány valóban füg getlenül, és anélkül terjesztette volna ezt az előterjesztést az Országgyűlés asztalára, hogy valamelyik peres fél álláspontjára helyezkedett volna, akkor nem csak azt a kérdést vagy azt a szempontot vizsgálta volna meg, hogy mi van akkor, ha a bíróság nem ad helyt ennek
