Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 26 (159. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - ROZGONYI ERNŐ, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
1817 Például csak azt, hogy aki 4550 évesen elveszti a munkáját, legyen akár több diplomája és nyelv ismerete, nem tud elhelyezkedni ebben az országban. Finnyás, liberális hölgyek, urak, ez a diszkrimináció nem zavar senkit?! Tudják, milyen az, amikor ezek az emberek először, hogy egyáltalán megéljenek, eladják a dolgaikat, aztán elcserélik a lakásukat eg yre kisebbre, egyre kisebb odúra, aztán valami nevetséges nyugdíjat talán valamikor megállapítanak nekik. Elképesztő pazarlás ez, kérem, a legnagyobb kinccsel, és erre nincs mentség. Szélsőséges a MIÉP - mondják. Kérem, a Magyar Igazság és Élet Pártja soha sem mondta, hogy nem kell beengedni a külföldi tőkét, sohasem mondta, hogy nincs szükség külföldi befektetőkre, de nem az egész magyar gazdaság tönkreverése árán, hanem olyan arányban, amilyen arányban a magyar gazdaság is képes előrelépni. Az arányosságot kérjük számon és azt a hihetetlen kárt, a nemzeti vagyon kiárusítását, minden magyar érdek és kezdeményezés megfojtását, amit egymást váltogató kormányaink oly ragyogó egyetértésben követtek el. Ki akkor itt a szélsőséges? (A jegyzői székben dr. Juhászné Lévai Katalint Mádai Péter váltja fel.) Nem véletlen az, hogy a külföldi tőke hasznosulása nálunk messze a legrosszabb a többi európai országhoz vagy akár a volt népi demokráciákhoz viszonyítva is. Nálunk a külföldi tő ke nem serkentette, hanem tönkretette a belső magyar gazdaságot. Nem felhúzó, nem húzó erőt jelentő erő volt, hanem kiszorította a magyar gazdaságot, és lehetetlenné tette és teszi fejlődését. Akkor ki itt a szélsőséges, tessék már mondani?! Ennek a velejé ig rossz gazdaságpolitikának a kinövéseihez tartozik az infláció kérdése is. Egy országban, ahol évtizede
