Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 26 (159. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KELLER LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1783 százalékos növekedés. Vagyis 1999ben a beruházások növekedési üteme csökkent. 1999ben 19,3 ezer lakás épült. Lehet mondani, hogy a tavalyi évhez képest mennyivel több lakás fog épülni. De mennyire lecsök kent a lakásépítés Magyarországon a kormány intézkedéseinek hatására! További ilyen megszorító eszköz volt a bérből és fizetésből élők szjan keresztüli megszorítása, mikor is - csak emlékezzünk, hogy mi van leírva a zárszámadásban - a bruttó átlagkereset 16,1 százalékos növekedéséhez társult a nettó átlagkeresetek 12,7 százalékos növelése. Bár 2 és fél százalékos reálkeresetnövekedés ugyan volt, de a kedvezőbb gazdasági fejlődés ellenére a közszféra felzárkóztatása elmaradt, és elmarad az idén is. További megszorításra szeretnék példát hozni, amely ez összefügg az előző pontban elmondottakkal: a bevételek során a személyi jövedelemadó 113 milliárd forinttal több, mint 1998ban, a növekedés nagyobb, mint az infláció. Ebből pedig azt a következtetést lehet l evonni, hogy a költségvetés 1999ben a bruttó hazai termék nagyobb hányadát vonta el az szja keretében. Jelentős lépéseket tett a kormányzat a tehetősebb önkormányzatok jövedelmeinek megcsapolására is. Szerencsére az első félévben oly kedvezőtlen folyamat a második félévre megfordult. A megszorító intézkedések tényét azonban, tisztelt államtitkár úr, nem lehet letagadni, és ha már az egyensúlyi adatokról beszélünk, azt is világosan meg kell mondani, hogy a megszorító intézkedések nem voltak arányban a kiadá si többletekkel, amit indokoltak ezek a kiadási többletek. Beszélni kell arról is, amit nem cselekedett meg a kormány. A több éve tartó gazdasági növekedés mellett a továbbra is fenntartható növekedés érdekében egyetlenegy
