Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 26 (159. szám) - A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat és az ehhez kapcsolódó állami számvevőszéki jelentés általános vitája - KÓSA LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1773 Valóban, az OECD - nem a kormány és a KSH - számításai szerint a magyar feldolgozóipari export úgy tudta durván húsz százalékkal növelni az exportját, hogy eközben egyébként az exportfelv evő piacainak a piacbővülése igen mérsékelt volt. A sikereink okának vizsgálatakor a másik nagyon fontos tény az, hogy a háztartások jövedelme és fogyasztása is emelkedett tavaly, de úgy, hogy mindez nem sértette a magyar gazdaság versenyképességét, és a p énzügyi egyensúlyt nem borította fel. Összességében el lehet mondani, hogy a magyar gazdaságban végrehajtott, a kormány és a Nemzeti Bank együttműködésében kialakított rugalmas árfolyam- és monetáris politika szintén lehetővé tette azt, hogy nem került sor olyan kiigazító intézkedésekre, amelyekre egyébként év közben konkrét javaslatok születtek - tartalékzárolás, előirányzatátcsoportosítás, pótköltségvetés s a többi , hanem a kormány saját hatáskörben megtette azokat az int ézkedéseket, amelyek egyébként a rugalmas árfolyam- és monetáris politikához csatlakozva végül is az év második felében nagyon komoly pozitív folyamatokat eredményeztek. A rugalmas árfolyam- és monetáris politikával kapcsolatban szeretném kiemelni azt, hog y háromszor csökkentette a kormány és a Nemzeti Bank a leértékelési ütemet, továbbá a pénzpiaci folyamatokat nagyon jól követte a kamatmérséklés, és ez segítette a növekedést a magyar gazdaságban, és az infláció mértékének csökkenésében is jelentős szerepe t játszott. Összességében tehát el lehet mondani, hogy javuló egyensúlyi viszonyok jellemezték a magyar gazdaságot '99ben, a gazdaság növekedett, növekedett a foglalkoztatás, csökkent az infláció, csökkent az államháztartási hiány, csökkent a folyó fizeté si mérleg hiánya, és ebben igenis komoly szerepet játszott
