Országgyűlési napló - 2000. évi őszi ülésszak
2000. szeptember 26 (159. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HORVÁTH BÉLA (FKGP):
1700 Szent István és Árpádházbeli utódai behozták Magyarországra a középkor nagy szerzetesrendjeit, a premontreieket, a cisztereket, a fer enceseket és a dominikánusokat; a bencéseknek már Géza fejedelem is helyet biztosított Pannonhalmán, azaz ők akkor az európai műveltségnek és tudományosságnak képviselői voltak. Tisztelt Ház! A kisgazda frakció nevében külön is kiemelem a hazai cisztereket , akik a középkorban rendkívül sokat tettek a földművelés fejlesztéséért: monostoraik mellett mocsarakat csapoltak, erdőt irtottak, művelték a földet, gyümölcsösöket telepítettek. A magyarországi apátságok mellett valóságos mintagazdaságok létesültek a kor szaknak megfelelő ipari, kézműves létesítményekkel felszerelve. Talán megengedik nekem, hogy azt mondjam némi derűvel: ők voltak az első kisgazdák. (Derültség.) Államalapító Szent István királyunk 1030ban Gellértet csanádi püspökké nevezte ki, aki szervez te az egyházmegyét, térítette a pogányokat, tanácsaival az ország ügyét jó irányba segítette, Szűz Mária magyarországi tiszteletének ő az első és leghatásosabb terjesztője. 1083ban László király több szenttéavatási indítványt tett, ekkor emelteti oltárra a vértanú halált halt Gellért püspököt, akiről két írás is ránk maradt: Szent Gellért kis legendája és nagy legendája. Ez utóbbiból csak nagyon röviden: "1047ben a pogánylázadás idején békíteni indult Budára. Mikor a pesti révhez ért," - valószínűleg a ma i Erzsébet híd környékén - "a pogány néptömeg rárontott és kövekkel támadt rá, Gellért püspök azonban szüntelenül keresztet vetett rájuk. Ekkor a lázadók taligára téve a Kelenföld hegyéről lelökték, s midőn még lihegett, mellét lándzsával átszúrták, és azu tán egy kőre vonszolván koponyáját összetörték." A legenda szerint a Duna ugyan megmegáradt, arról a kőről azonban, amelyen Szent
