Országgyűlési napló - 2000. évi nyári rendkívüli ülésszak
2000. június 19 (150. szám) - Chibudom Nwuche, a nigériai parlament alelnökének és kíséretének köszöntése - "Javasoljuk, hogy a kötelező sorkatonai szolgálatot 2002-től önkéntes és hivatásos hadsereg váltsa fel" címmel az SZDSZ által kezdeményezett országos népi kezdeményezés tárgyalása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KÖRÖMI ATTILA (Fidesz):
85 mind a szerződéses állomány, mind a sorállomány életkörülményei javuljanak és jobbak legyenek, illetve a NATOcsatla kozás révén vállalt feladatokat teljesítsük. Természetesen a szerződéses állományról tudni kell - épp a miniszter úr említette , hogy eddig több mint 40 ezer fő fordult meg szerződésesként a magyar hadseregben, miközben talán négyezren szolgálnak. Ez olya n fluktuációt jelent, amelyről azt gondolom, senki nem állíthatja, hogy a haza védelmét ilyen fluktuáció mellett lehet biztosítani ma szerződéses állománnyal. Nyilván nagyon sokan belépnek a rendszerbe, és mindjárt csalódnak is, az alacsony fizetés, az ell átás s a többi... - sok oka lehet ennek, hogy ennyire cserélődik ma még a szerződéses állomány. A NATOtagállamok többsége előnyben részesíti az általános hadkötelezettséget. Én arra nem térnék ki, hogy a többi képviselőtársam által említett számok világos an cáfolják, hogy nem lehet két év alatt ezt a folyamatot lebonyolítani, ha nem tudnánk azt, hogy Olaszországban is döntést hoztak, de azt nem mondták, hogy két év múlva teljes egészében át kell erre állni. Tehát ha az itt elhangzott érvek közül semmit nem tudnánk vagy a tényeket nem hallanánk, akkor is azt kell mondjam, hogy csodálkoznék, ha a NATOnak oly régóta tagjai, mint Olaszország, Norvégia, Franciaország, aki ugyan nem tagja, de együttműködik a NATOval... (Közbeszólások az SZDSZ soraiból: Tagja.) Németország... - bocsánat, igen, Németország... Ezeknek az országoknak, amelyek a NATO vezető erői, nyilván megvan az a demokratikus múltjuk és az a saját hazájuk védelme területén hatékony rendszereik, amelyek révén nyilván nem szórakozásból nem csinálták meg az átállást két év alatt. Ennek nyilván nyomós okai vannak, hiszen gazdag országok sem áldoznak föltétlenül többletforrásokat, ha azt esetleg a társadalom más részeire tudják fordítani. Ezért számunkra úgy tevődik föl a kérdés, hogy tiszta önkéntes ha derőt máról holnapra, ami föltétlenül nemcsak a felszínen jelentkező többletköltségekkel jár, hiszen a teljes hadkiegészítési rendszert át kell alakítani, tehát ehhez kell hozzáigazítani a honvédség teljes háttérrendszerét. Ez nyilvánvalóan többletköltsége ket jelent, az átállási idő alatt biztosan többletköltségeket jelent, illetve a honvédség hadra foghatóságát veszélyezteti. Ez éppen a szegedi konferencián hangzott el jó néhány szakértőtől. Én a pacifista szakértőket most ebből a szempontból nem venném fi gyelembe, mert azt gondolom, hogy ők elsősorban érzelmi alapon mennek az ügy ellen. Aki felelősen döntéselőkészít ebben a folyamatban, mindenki azt mondta, hogy a hadra foghatóság csökken, ha ilyen rövid idő alatt akarjuk megcsinálni az átállást. Mi azt mo ndjuk, hogy ezzel a szélsőséges állásponttal szemben, tehát hogy sokkszerűen, vélhetően jelentős adókivetéssel, illetve a haza biztonságát is veszélyeztető módon történő átállás helyett inkább támogatjuk a jelentős adókivetés nélküli, a fokozatosan megvaló suló és a haza biztonságát nem veszélyeztető átállást; hogy hány év alatt, azt nyilván el fogja dönteni a haderőreform. Nagyon fontos elemnek tartjuk, hogy hat hónapra sikerül leszorítani a szolgálati időt, hiszen ez már az az idő, amikor fö l lehet vetni a választópolgároknak, hogy vállaljáke a rövid hat hónapot, és már nem azokat a körülményeket, mint volt a forradalmi ezredben Kalocsán, avagy lényegesen jelentősebb adókivetéssel próbálják meg elkerülni a szolgálati időt. Én azt gondolom, h ogy a választásuk egyértelmű. Szanyi képviselő úrnak még annyit mondanék, hogy természetesen mindazokon túl, hogy a régi adósságokat rendezni kell a seregen belül, még mindig lehet azt mondani: de van pénz a költségvetésben. Van pénz; én azt gondolom, hogy amennyiben a NATOhoz tudtunk úgy csatlakozni ezzel a vegyes rendszerrel, hogy elköteleztük magunkat a hosszú távú átalakítás mellett, amelyet egyébként a haderőreformról szóló határozati javaslat is jelez, tehát hitet tettünk emellett, ebben az esetben é n azt mondom, és ez elfogadható a NATO számára is - hiszen a NATOországok többsége is így működik , akkor azt gondolom, hogy inkább költsünk többet majd az EUcsatlakozás révén a környezetvédelemre, költsünk még többet a családokra, és a haderőreform ker etében annyit költsünk erre a rendszerre, hogy belátható időn belül átalakítható legyen önkéntes hivatásos hadsereggé.
