Országgyűlési napló - 2000. évi nyári rendkívüli ülésszak
2000. június 19 (150. szám) - Chibudom Nwuche, a nigériai parlament alelnökének és kíséretének köszöntése - "Javasoljuk, hogy a kötelező sorkatonai szolgálatot 2002-től önkéntes és hivatásos hadsereg váltsa fel" címmel az SZDSZ által kezdeményezett országos népi kezdeményezés tárgyalása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KÖRÖMI ATTILA (Fidesz):
83 parlament esetében pont ebben a témakörben született legalábbis egy olyan egység egy nagyon fontos nemzeti kérdésről, amiben kormánypárt, ellenzék egyaránt részt vesz. Azt hiszem, ezt az egész ügyet nyugodtan lehet egy kicsit annak analógiájára kezelni, ahogyan az európai uniós csatlakozásunk dolgát nézzük. Magyarul, addig, amíg Magyarország belép vagy legalábbis aláírja az Európai Unióval való megállapodást, körülbelül abban az időben a nagy rendszerek reformja mellett még ez is nyu godtan elfér, már csak azért is, mert pénz van rá, nem kevés pénz van rá, hál' istennek, jutott rá az országnak. Amiről mi beszélgetünk, az a pici többlet, azt gondolom, senkinek nem okozhat olyan nagy fejfájást. Az, hogy mások hány éven át bajlódtak - tal án még egy szót megérdemel a dolog , azért Magyarország nyugodtan lehet élenjáró bizonyos esetekben, nem kell másokra hivatkozni, ha valamit egy kicsit lustábban csináltak. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : H ozzászólásra következik Körömi Attila úr, a Fidesz képviselője, megadom a szót. KÖRÖMI ATTILA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Először is nagyon örülök, hogy Simicskó képviselő úr véleményének megfelelően a Ház maga mögött hagyta azokat a hozzászólásokat, amelyek úgynevezett régi katonaélményekből próbálnak pro vagy kontra érveket hozni. Azt hiszem, ennek nincs itt a helye, a haza biztonsága és védelme több kocsmaszagú katonaélményeknél, de még egyszer mondom, üdvözlöm, hogy ezeket a hozzá szólásokat elhagyta az utóbbi hozzászólások tömkelege. Másrészt, elnök úr, annyira térnék el a tárgytól az elején, talán egymásfél perc erejéig, hogy a vita egy egészen korai szakaszában a témához csak részben kapcsolódva fölvetettem, hogy a fegyveres erő ket - a rendőrségen kívül - be lehet vetni belföldön is, és ezt az SZDSZ padsoraiból két volt politikai államtitkár kategorikusan cáfolta. Az ügynek valóban nincs annyiban jelentősége, hogy a tárgyhoz nem tartozik, de a szálak elvarrása végett javaslom a k ét volt politikai államtitkár úrnak ismételten áttanulmányozni az alkotmányt, nevezetesen az alkotmány 19. § (3) bekezdés j) pontját és a 19/B. §t. Nem fogom fölolvasni szó szerint, mert nyilvánvalóan abszolút illetlenség lenne szembesíteni két volt polit ikai államtitkárt azzal, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányának ezeket a fontos rendelkezéseit sem ismerik. A két szakaszt bemondtam, azt gondolom, a jegyzőkönyv számára elegendő cáfolat volt. Tisztelt Ház! Az ország lakói a szükségletek túlnyomó többségé t a háztartás keretein belül elégítik ki, de vannak olyan szükségleti kielégítési formák, amelynek minden család, háztartás egyformán részese, s netán eszükbe sem jut, hogy fogyasztjuk. Ilyen például a közvilágítás, a közrend, illetve a haza biztonsága. A honvédelem olyan közjó, olyan szolgáltatás, amelynek használatából senki nem zárható ki, illetve a fogyasztásukért a polgárok, a családok nem rivalizálnak. Ezt tanítják a mai egyetemeken különböző közgazdasági tankönyvekből, ezek körülbelül így vannak ezek ben megfogalmazva. Azaz a honvédelem, a haza biztonsága az első számú közszükséglet. Hiányában vagy veszélyeztetése esetén például nem lehet nyugodt körülmények között oktatni az iskolákban, de például nem lehet a piacgazdaság alapját jelentő vállalkozások számára sem megteremteni működésük nyugodt feltételét, azaz egyik pillanatról a másikra megszűnik körülöttünk a rend. Ezt láthattuk a közelmúltban a térségünkben. Ha valaki az 1970es évek végén azt mondja Magyarországon, hogy milyen háborúk fognak dúlni a déli határunknál, akkor valószínű, bárki orvosért kiáltott volna - és bekövetkezett a baj. Azaz a haza védelme - még egyszer visszatérek - az első számú közszükséglet, viszont a választópolgárok, a családok, a magyar polgárok szempontjából gyakorlatilag a következőképpen tevődik fel ez a kérdés: mit vár el egy magyar polgári család a haza védelme területén? Azt hiszem, röviden összegezhetjük - miután erről szavaztunk is, népszavazás volt : szövetségi rendszer keretében, elviselhető költséggel, a szolgála tot teljesítő sorkatonák
