Országgyűlési napló - 2000. évi nyári rendkívüli ülésszak
2000. augusztus 23 (152. szám) - Az ülés bezárása - Az Országgyűlés következő ülésének összehívása - ELNÖK (Gyimóthy Géza):
405 hatásait szükséges "kiigazítani azoknál a csoportoknál, amelyek nem képesek részt venni a piaci versenyben". Az 1800as évek végén az egyház hangsúlyozta, hogy a gazdagok nem szorulnak rá az állam védelmére, a szegények viszont csak az államra támaszkodhatnak. A kormány tervei szerint a gyermekek után járó adókedvezmények további növek edése a gazdagoknak jobban kedvez, mert inkább csak ők rendelkeznek annyi jövedelemmel, hogy a kedvezményt teljesen igénybe tudják venni. A családi pótlék viszont a szegényeket is eléri, ezért ennek növelése igen fontos lenne. (20.10) Írások sokasága igazo lja, hogy a szegénység egyre jobban nő hazánkban is. A Világbank feltárta, hogy 1989ben csak 5 százalék volt a szegények aránya az összlakossághoz viszonyítva, 1993ban ez a szám megötszöröződött és 2000ben tovább emelkedett. Nemcsak a Világbank, hanem a KSH adatai is figyelmeztetőek. Ugyanis a KSH szerint az 1980as években 1 millió, 1992ben 2 millió, 1995ben 3,5 millió állampolgár élt a létminimum alatt; 2000ben ez a szám tovább emelkedett. A társadalmi egyenlőtlenségek számottevő növekedése a jövőbe n gátolhatja a gazdaság fejlődését is. "Félő, hogy ebben a folyamatban a társadalmi rétegek között olyan szakadék jön létre, amely tartósan lehetetlenné teszi a piacgazdaság működését" - állapítja meg a püspöki kar körlevele. Ez az állítás összhangban van neves szociológusok gondolataival is. Az egyik szociológus megjegyzi, hogy az élelmiszer és a lakás hiányánál semmi nem fojtja meg jobban a szabadságot. Egyet lehet érteni a püspöki kar azon gondolatával is, hogy a kormánynak, a szakszervezeteknek és a mun kaadóknak összehangolt és következetes programot kell kidolgozniuk az elszegényedés és a jogtalan vagyonszerzés ellen. Biztos vagyok abban, hogy ma is ezen elveket vallja az egyház, és ma is tudnak azokról a gondokról, amelyek nap mint nap jelentkeznek a m agyar valóságban. II. János Pál pápává választásának 15. évfordulóján a La Stampa című olasz napilapnak adott interjújában hangsúlyozta a kapitalizmusban meglevő morális kockázatokat, ugyanakkor fontosnak tartotta a szocialista gondolat megőrzendő értékeit . A pápa ezen interjújában elismerte azt, hogy jogos volt a küzdelem az önmagukat szocialistaként meghatározó, igazságtalan, totalitárius rendszerek ellen, ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy a szocialista gondolkodás tartalmazza az igazság magvait, amely eknek nem szabad elpusztulni és amelyeket nem szabad veszni hagyni. A pápa így megőrzendő értéknek tartja a munkanélküliség elleni harcot és a szegényekről való gondoskodást. A fejlett országok gyakorlata is igazolja, hogy a gazdasági növekedés önmagában n em oldja meg a szegénység gondjait, hogy a dagály nem minden csónakot emel fel, mert már vannak olyan csónakok, amelyek a sárba ragadtak. Ezeket csak az állam segítségével lehet megmenteni. Köszönöm szépen. (Taps.) Az ülés bezárása ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. A kormány képviselője nem kíván felszólalni, ezért, tisztelt Országgyűlés, a mai ülésünket berekesztem. Az Országgyűlés következő ülésének ös szehívása ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Az Országgyűlés következő, rendes ülésére 2000. szeptember 4én, hétfőn , 14 órakor kerül sor. Mindenkinek jó pihenést kívánok!
