Országgyűlési napló - 2000. évi nyári rendkívüli ülésszak
2000. augusztus 23 (152. szám) - Dr. Kelemen András (MDF) - a külügyminiszterhez - "Regionális politikánk hatékonyságának fokozásáról" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár:
348 Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! A VágDunaIpoly eurorégió egy éve alakult szervezet, melyet Szlovákiából Nyitra kerület, Magyarországról KomáromEsztergom, Pest, Veszprém és Fejér megye alkot. A közel 24 ezer négyzetkilométer területen 940 településen 2 millió 840 ezer ember él. A középeurópai gazdasági övezetek új fejlődési iránya várhatóan BécsPozsonyBudapest térségében formálódik ki. Az eurorégió két nagy európai fejlődési zóna metszéspontján helyezkedik el, a régióban találkozik a BécsBudapest tengely a VelenceTrieszt, LjubljanaBudapest tengellyel. A régió jövőbeli fejlődése szempontjából meghatározó jelen tőségűek lesznek az elkövetkezendő esztendők. A gazdasági és innovációs környezet fejlesztése érdekében a VágDunaIpoly eurorégió a középdunántúli regionális területfejlesztési tanács támogatásával elkészítette azokat a tanulmányokat és felméréseket, ame lyek bemutatják a régió gazdasági, tudományos, idegenforgalmi és civil együttműködési lehetőségeit az érintett megyékben, beleértve a szlovákmagyar határkapcsolatokban rejlő lehetőségeket is. Az eurorégiók működésével kapcsolatban megoldatlan a működésükr e szánt költség, miközben jelentékeny munkát végeznek a határ menti együttműködés tekintetében. A hatékony együttműködés egyik ékes példája a 2000. június 29e és július 1je között a VágDunaIpoly eurorégió keretében megrendezésre került euroexpó. A gazd asági, kulturális, idegenforgalmi és kereskedelmi bemutatók iránt a kormányból is több miniszter és államtitkár érdeklődést mutatott. Eredetileg ennek előtte szerettem volna feltenni kérdésemet, de térségi fontossága miatt, úgy érzem, még most sem késő meg kérdeznem, szándékozike a kormány az eurorégió működéséhez költségvetési keretből támogatást biztosítani. Államtitkár úr, várom válaszát. (Taps az MDF padsoraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az interpellációra Németh Zsolt külügyminisztériumi politikai államtitkár úr válaszol. Államtitkár úr! NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Kelemen András képviselő úr rendkívül aktuális kérdésre keresi a választ inter pellációjában, amely nem csupán az egy évvel ezelőtt alakult VágDunaIpoly eurorégiót, hanem valamennyi, határon átnyúló együttműködést érinti. A Külügyminisztériumban éppen most folyik az eurorégiók jövőjére vonatkozó koncepció kidolgozása, ami hamarosan egyébként a miniszteri értekezlet napirendjére is kerül. A magyar külpolitika szempontjából ugyanis a határon átnyúló együttműködések, amelyekhez a határ menti eurorégiók és a távolabbi területek között kialakult interregionális kapcsolatok is tartoznak, stratégiai jelentőséggel bírnak. Ahogy mondott néhány adatot a képviselő úr is, hadd mondjak én is néhányat. Magyarország, mint tudjuk, hét országgal határos, rendkívül sok határzónával rendelkezik, az ország területének 35 százaléka számít határrégiónak, a lakosságnak pedig több mint 28 százaléka él ezeken a területeken. A települések jelentős hányada, tehát 43 százaléka esik közel a határhoz. Ez döntően annak köszönhető, hogy az aprófalvas térségek nagy része is a határterülethez tartozik. A legtöbb euror egionális együttműködés, így a DunaKörösMarosTisza, a nyugatpannóniai, a DunaDrávaSzáva, a VágDunaIpoly, illetve az Ipoly eurorégió is hangsúlyozottan gazdasági szempontok szem előtt tartásával alakultak meg, és hasonló célokat fogalmaznak meg az E uroregio Neogradiensis, a SajóRima, a MiskolcKassa eurorégió szándéknyilatkozatai is. A magyar külpolitika vallja, hogy a jövő Európája e régiók Európája lesz, ebből kiindulva regionális politikánkban hosszú távon a határon átnyúló és interregionális egy üttműködésre kell helyeznünk a hangsúlyt. E kérdéskörben egyszerre jelenik meg a magyar külpolitika hármas
