Országgyűlési napló - 2000. évi nyári rendkívüli ülésszak
2000. augusztus 23 (152. szám) - Az úgynevezett olajügyek kivizsgálásával kapcsolatos feladatokról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PINTÉR SÁNDOR belügyminiszter:
288 ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Pintér Sándor belügyminiszter úrnak. DR. PINTÉR SÁNDOR belügyminiszter : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Hölg yeim és Uraim! Tisztelt Parlament! Régen beszélünk olajügyekről, de a rendőrségen és a vám- és pénzügyőrségen kívül kevesen tekintették át, mi vezetett az olajügyeknek a kialakulásához, milyen társadalmi, jogi, kriminalisztikai és szakmai változások voltak szükségesek ahhoz, hogy ezek megszűnjenek. Szeretném áttekinteni a történteket jogi és kriminalisztikai szempontból önök előtt és az önök segítségével, önökkel közösen; hiszen önök közül sokan személyesen részesei voltak a területet érintő törvények kiala kításának, vagy pártjuk révén érintettek a jogalkotási folyamatoknak. A forradalmi sebességgel folyó társadalmi átalakulás 1990ben a jogi és a gazdasági robbanást is előidézte. Az 1990. évi XXII. törvény liberalizálja, alanyi joggá teszi a külkereskedelme t. Egyik pillanatról a másikra 130 ezer vállalkozó él alanyi jogával, és külkereskedelmi feladatokat vállal. Kérem, ne felejtsük el, hogy erre nincs felkészült apparátus a vám- és pénzügyőrségnél, a hatóságoknál, nincs számítógépes háttér, nincs megfelelő szakembergárda. És a cégeknek nincs tőkéje, nincs szaktudása és nincs tapasztalata a külkereskedelemben. A cégnyilvántartás gyakorlatilag még nem működik, nem alakult ki. Személyazonosság ismerete nélkül lehet céget alapítani, a nyilvántartá s 1995re lesz használható. Az állam felé a fizetési fegyelem nulla. 1992ben százmilliárd forint vám és kintlévőség van. Gazdasági bűncselekményhullám indul meg az országban. Három év alatt megduplázódik a bűnözés. Mindenki, aki bűncselekményt követ el, k ettős felmentést ad magának. Először is elhatározzák, hogy most van itt a dinasztiaalapításnak az időszaka, most lehet meggazdagodni. A másik, gyakran idézik Fordnak a szavait: "Az első milliómról ne kérdezzenek, a többiről magam is el tudok számolni." És bizonyítja ezt a bűnözési szerkezetnek az átalakulása. Az anyagi haszonszerzésre törekvő bűncselekmények valamennyi bűnözésnek a 8284 százalékát teszik ki ebben az időben. Az elkövetőknek több mint 67 százaléka első bűntényes, korábban nem volt büntetve. Ez azt jelenti, hogy nem a bűnözők fedeznek fel új piacokat, hanem a gazdagodni vágyók ismerik fel a lehetőségeiket. Ezek a lehetőségek természetesen sok esetben törvénytelenek. Kiemelkedő szakemberek válnak bűncselekmény elkövetőivé. És talán megemlíthete m itt, hogy a kiemelkedő szakemberek között ott vannak az államigazgatás szakemberei, és jól ismerjük a honvédtisztek megbotlását az olajügyekben. További sajátosság, hogy az elkövetők vagy maguk jól képzettek, vagy igénybe veszik a szakértőket. Jogi osztá lyokat működtetnek egyegy bűncselekménytípus kidolgozására. És a társadalmi megítélés sem egyértelmű még. A társadalmi megítélésben még ott libeg a kérdés: ügyes emberekről van szó? Jó üzletemberekről van szó? Vagy bűncselekmény elkövetőiről? Felmerül a k érdés, hogy erre a robbanásszerű változásra hogyan reagáltak a hatóságok, hogyan reagált a rendőrség, hogyan reagált a vám- és pénzügyőrség. Ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni az akkori tevékenységüket, nézzük meg, hogy milyen helyzetben voltak ezek a hatóságok . A rendőrségnél egyszerűen tragikusnak nevezhető a helyzet. Óriási a fluktuáció. 1990ben 25 ezer fős a testület, évente 1500, kiemelkedő években 2200 rendőr hagyja el a pályát. Gyakorlatilag az elmúlt tíz évben 12 ezer rendőr válik meg a testülettől, els ősorban a többdiplomások, a jól felkészült rendőrök, akiket felszív a felvirágzó gazdaság. 1989ben csapásként éri a rendőrséget, hogy a gazdasági rendőrséget megszüntetik, a gazdasági osztályokat megszüntetik, és nehéz a munka, mert a testület gyakorlatil ag eladósodik. Hatályon kívül helyezik a titkosszolgálati eszközökkel folytatott adatgyűjtés lehetőségét. Ideiglenes jelleggel az 1990. évi X. törvény teszi lehetővé, de csak olyan bűncselekmények esetében, amelyet öt évnél súlyosabban büntet a törvény. Ez gyakorlatilag a gazdasági bűnözés jelentős részét nem érinti, hisz azoknak akkori büntetési tétele vagy nem éri el, vagy pont öt esztendőben nyilvánul meg. A titkos munka iránt elveszítik a bizalmukat az emberek, elveszítik a bizalmukat a rendőrök, és
