Országgyűlési napló - 2000. évi nyári rendkívüli ülésszak
2000. június 20 (151. szám) - Dr. Lentner Csaba (MIÉP) - a miniszterelnökhöz - “A benzináremelések valódi okairól és a magyar kormány szűkre szabott lehetőségeiről. Avagy nemzeti olajtársaság vagy off-shore cég a MOL Rt.? Máskülönben: ki az úr a házban?" címmel - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. LENTNER CSABA (MIÉP):
187 Ennek érdekében a Pénzügyminisztérium vezetése tárgyalt a MOL Rt.vel, és megfogalmaztuk azt az elvárást, hogy a MOL tompítva kövesse a világpiaci árak változását. Ennek megfelelően csökkent is a MOL ára - a kiskereskedelmi benzin ára. A Gazdasági Minisztériumban egy ármegfigyelési rendszer kezdte el a működését. Reményeink szerint ez minden olajforgalmazót, minden hazai magyar olajforgalmazót arra kényszerít majd, hogy az árai csökkentett mér tékben kövessék a világpiaci árakat. (14.40) És végül: a kormány felkérte a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy ismételten vizsgálja meg a legnagyobb hazai olajforgalmazó magatartását. Azt is el kell mondanom, hogy a legtöbb európai országban hasonló mó don próbálnak a kormányok reagálni a magas üzemanyagárak emelkedésére, és versenyhatósági vizsgálatra, tárgyalásokra, megállapodásokra próbálnak jutni az olajforgalmazókkal. A benzináremelés és az infláció összefüggéseit említve, képviselő úr, azt kell elm ondanom, hogy az inflációs hatások pontosan nem számszerűsíthetőek, mai tudásunk szerint az a véleményünk, hogy körülbelül másfél vagy egyszázalékos inflációs korrekciót jelenthet a magas világpiaci olajár. Ennél többet azonban nem gondolunk, reményeink sz erint a kormány inflációs prognózisa tartható lesz a magas olajár ellenére is. A harmadik kérdését illetően megjegyzem, hogy a MOL Rt. nem offshore cég, a MOL a magyar gazdaság egyik vezető társasága, a Budapesti Értéktőzsdén kívül a nemzetközi tőkepiacon is elfogadott társasággá vált, tulajdonosai között sok magyar kisbefektetővel. A nemzeti olajtársaságban a magyar állam az ÁPV Rt.n keresztül 25 százalék plusz egy szavazat tulajdoni hányaddal rendelkezik. Végül a képviselő úr azon kérdésére, hogy nem ok oze etnikai feszültséget a magyar nemzeti jellegben feltűnő multinacionális cégek terjeszkedése a szomszédos országokban, a válaszom határozottan az, hogy nem. Úgy vélem, hogy a szlovák Szlovnaft működőképességét és ezáltal a munkahelyek megtartását jelen tő MOLbefektetés nem szíthat etnikai feszültséget a szomszédos országokban a magyar kisebbségekkel szemben. Ellenkezőleg: a gazdasági téren megnyilvánuló közös érdek, azaz a Szlovnaft tevékenységének eredményessége a nemzeti ellentétek csökkenéséhez vezet het. Az általános szlovák álláspontról elmondható, hogy a MOL tőkebefektetését magánvállalatok közötti egyszerű pénzügyi tranzakciónak tekintik. Kérem tehát a tisztelt képviselő urat és az Országgyűlést, hogy válaszomat fogadja el. Köszönöm. (Taps a kormán ypárti padsorokban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, államtitkár úr. Megkérdezem a képviselőt, elfogadjae a választ. DR. LENTNER CSABA (MIÉP) : Tisztelt Államtitkár Úr! Az az árfigyelő rendszer, illetve tompított ármechanizmus alkalmazása, amiről ön beszé lt, engem a KGSTs bukaresti árelvre emlékeztet, abból se lett semmi, és azt hiszem, hogy abból a tompított árrendszerből, aminek az alapjait ön vázolta, abból sem lesz semmi. Én helyette érdemi változásokra hívnám fel a figyelmet, többek között egy tröszt ellenes törvényre, amellyel garantálni lehetne a magyar nemzeti érdekeket, mind a fogyasztók védelme érdekében, és ezzel lehetne a nagy nemzetközi társaságok piaci erőfölényét valamelyest mérsékelni. Az a körülmény, hogy a MOL Rt. nem offshore cég: önmagá ban is offshore cég, tisztelt államtitkár úr, hiszen 70 százalékos részanyagában külföldiek tulajdonában van, de felhívom a figyelmét arra is, hogy a MOL Rt.n belül 1999ben 22ről 44re növekedett meg a további kisebb offshore cégek aránya. Tehát itt e gy konglomerátumról van szó.
