Országgyűlési napló - 2000. évi nyári rendkívüli ülésszak
2000. június 20 (151. szám) - Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ) - a miniszterelnökhöz - "Már külföldieket is rágalmaz a kormány?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
162 szeretném kérdezni a m iniszter úrtól, hogy hogyan került bele ez a mondat ebbe a kormányjelentésbe, és mi lesz ennek a konklúziója. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.) (13.10) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Válaszadásra megadom a szót dr. Martonyi János külü gyminiszter úrnak. Miniszter úr, öné a szó! DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Ez a bizonyos mondat, amelyre most ön az imént hivatkozott, egy bizalmas kezelésű anyagban szerepel. Én nem hiszem, hogy szerencs és dolog ebből ilyen ügyet csinálni, de ha már így esett, akkor mégiscsak megérdemel néhány szót a dolog. Úgy látjuk - és ezt már jeleztük korábban is , hogy a "diplomáciai nyomás" kifejezés ebben a mondatban talán nem a legszerencsésebb. Az egyébként, ho gy kormányok, kormánytagok, miniszterek, miniszterelnökök adott esetben kereskedelmi, befektetési ügyletek kapcsán bizonyos témákat jeleznek, és ha úgy tetszik, egyfajta lobbitevékenységet fejtenek ki, ez közismert. Aki az elmúlt tíz esztendőben ebben a fo lyamatban bármilyen formában is részt vett, az ezt nagyon jól tudja. Hogy ezt hogyan nevezzük, ez persze stílus kérdése, lehet finoman nevezni, lehet kevésbé finoman elnevezni, de hogy ilyen jelenségek vannak és voltak, ez természetes dolog; meg kell monda nom őszintén, mi is gyakoroljuk. Mert akkor, amikor egy magyar nagyvállalat sikeres középeurópai nagy tranzakcióját szeretnénk megvalósulni látni, akkor bizony kormányközi tárgyalásokon mi magunk is szóvá tesszük az ügyet. Én nem hiszem, hogy ez diplomáci ai nyomás lenne, én azt hiszem, hogy ez egy természetes tevékenység, ami ma a nemzetközi érintkezés sajátja. Azt viszont nagyon határozottan tagadnám, hogy ez a megfogalmazás bármilyen módon is arra utalna, hogy ezek a politikusok "saját előny szerzése" vé gett - idézőjelben - gyakoroltak volna bármilyen nyomást. Nem erről van szó. Minden politikus úgy érzi, hogy kötelessége saját vállalatainak a tevékenységét támogatni, természetesen bizonyos keretek között. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Én úgy hiszem, hogy ennek ma már különösebb jelentősége nincsen. Amit viszont szeretnék nyomatékosan jelezni, az az, hogy az osztrákmagyar kapcsolatokban (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) ez semmiféle nehézséget nem vetett fel. Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Egyperces viszontválasz illeti meg dr. Eörsi Mátyás képviselő urat. Képviselő úr! DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ) : Köszönöm a miniszter úr válaszát, és korrekt v álasznak tartom. Én sem tartom szerencsésnek, hogy ez a dolog napirendre került. Ennek oka persze az volt, hogy a kormány végül is leírta ezt a szerencsétlen sort, amelyben diplomáciai nyomásgyakorlásról beszélt igen szerencsétlenül. A miniszter úr válaszá t azzal tudom elfogadni - persze a parlamentnek nem kell szavaznia , hogy ennek oka az, amit gyakran tapasztalunk itt két éve, hogy a kormánynak, amikor belpolitikai viták vannak, semmi nem drága, az előző kormányt kész bármivel bármikor rágalmazni. Most először fordult elő, hogy ezt végig nem gondolva, ebbe a rágalomhadjáratba még egy külföldi kormányt is belekevert. Ez valóban szerencsétlen dolog volt; remélem, a jövőben ilyenre nem fog sor kerülni. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (d r. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Ugyancsak egyperces viszontválasz illeti meg a miniszter urat. Miniszter úr!
